RockStation

„Igyekszünk nem túlságosan leragadni egy adott séma vagy sablon mellett” – interjú Jean-Paul Gasterrel, a Clutch dobosával

2014. június 17. - magnetic star

0clutch2014_52.jpg

A Clutch bécsi fellépése nem akármilyen színfolt volt az idei koncert-felhozatalban. Az abszolút hétköznapi arcokból álló négyes – túl az énekes Neil Fallon kockázatos, de zökkenőmentesen lezajlott műtétén túl – a közelgő huszonöt éves jubileuma kapcsán sem tervez semmiféle felhajtást, egyszerűen csak teszi a dolgát. Vagyis koncertezik és új albumon dolgozik. A készséges és beszédes kedvében lévő Jean-Paul Gaster dobossal beszélgettünk.

A mai estével indul a mostani Európa-turnétok, mindjárt egy kimerítő repülőút után...
Jean-Paul: Őszintén szólva jobban szeretek úgy érkezni, hogy utána máris játszom. Óriási érzés felmenni a színpadra, felpörögni a repülőút után és nyomni egy jó bulit. Vannak bandák, amelyek egy nappal korábban jönnek meg, ahogy mi is tesszük olykor, de jobb egyből belecsapni.

Milyen volt a legutóbbi albumotok, az Earth Rocker fogadtatása és miért a szokatlanul hosszú, négy éves kihagyás az előző anyag (Strange Cousins From The West) után?
Jean-Paul: Nagyon elégedettek vagyunk vele. Élvezet volt elkészíteni és olyan szempontból is jól teljesített, hogy rengeteg helyre eljuthattunk vele. A zene sokakat megfogott, az embereknek bejött az album és jó néhány új rajongót avattunk a lemez elkészülte óta, ami nagy boldogság nekünk. A felvételeket előbb terveztük, mint ahogy megcsináltuk és folyamatosan írtuk is a dalokat, de egymás után jöttek a turnéink. Az USA-ban volt egy elég hosszú túránk a Black Label Societyvel, aztán a Motörheadtől jött egy felkérés, amelyet persze el is fogadtunk. Röviddel utána pedig a Thin Lizzy hívott. Ilyen nagyszerű turné-lehetőségeink adódtak egymás után, úgyhogy mérlegeltünk: csináljunk új lemezt vagy ezekkel az óriási bandákkal turnézzunk? Végül az utóbbi mellett döntöttünk. Nem kevés idő telt el a két album között, de a javunkra vált a dolog.

Neil Fallon énekesnek volt egy műtéte is.
Jean-Paul: Az tavaly történt. Néhány Egyesült Államokbeli dátumot kellett emiatt későbbre tolnunk. Nyakműtéte volt, amivel nem lehet viccelni, de szerencsére minden jól alakult és ma jobban énekel, mint valaha.

0clutch2014_75.jpg

Mi a titka annak, hogy lassan negyedszázada változatlan a zenekar tagsága?
Jean-Paul: Úgy gondolom, nagyrészt az, amiért elkezdtük ezt az egészet. Jó lemezeket akartunk csinálni és jó bulikat akartunk nyomni, ennyi a lényeg. Arra nem gondoltunk, hogy karriert építsünk ezzel a fajta zenével, egyáltalán nem vettük ezt számításba. A bandák, amelyekre felnéztünk, nem töltöttek meg arénákat és a rádiók sem játszották a nótáikat. Klubokban léptek fel és az ember a barátain keresztül ismerte meg a zenéjüket. Olyan csapatokról beszélek, mint a Melvins, a Bad Brains vagy a Jesus Lizard, akikkel lógtunk is együtt elég sokat. Ma is ugyanez a szándékunk: a tőlünk telhető legjobb lemezeket akarjuk kihozni és a lehető legütősebb bulikat akarjuk nyomni. Szerencsések vagyunk, amiért meg is tudunk élni ebből. Hálásak is vagyunk ezért, nem vesszük magától értetődőnek a dolgot.

Egy rövid ideig Mick Schauer billentyűs is tagja volt a Clutchnak. Miért szakadt meg a közös munka és miért nem kerestetek senkit a helyére?
Jean-Paul: Felmerült, hogy új billentyűssel dolgozzunk, de ráébredtünk, hogy azzal a hangzással már elértük a plafont. A jövő viszont nyitott. Sosem lehet tudni, mit hoz a jövő. Mindenesetre igyekszünk nem túlságosan leragadni egy adott séma vagy sablon mellett. Fontos számunkra, hogy állandóan változtassunk ezen-azon. Ha éppen van is billentyűsünk, az nem azt jelenti, hogy a következő albumon is szükségünk lesz rá. Amikor Mick még a bandában volt, a turnékon rengeteg olyan régebbi dalban is játszott, amelyekben nincsenek billentyű-témák. Izgalmas volt játszani vele, nagyon jó zenész és remekül szóltunk, úgyhogy lehet még folytatása...

0clutch2014_73.jpg
Mely időszakot tartod a Clutch legsikeresebb korszakának?
Jean-Paul: Úgy gondolom, éppen az Earth Rocker megjelenése óta vagyunk egyre nagyobbak. Mindig is roppant lassan építkeztünk. A 2000-es évek közepe egy elég fura időszak volt. Továbbra is volt kiadós szerződésünk, a DRT-hez tartoztunk és még nem létezett a Weathermaker (a Clutch, illetve a zenekar menedzsere által vezetett kiadó – a szerk.). A szakma teljes bizonytalanságban tévelygett, mindenki próbálta megfejteni, hogy mi fog történni. A rádió kezdett veszíteni a jelentőségéből. Egyébként sem voltak rádiós sikereink, viszont a 2000-es évek közepére rájöttünk, hogy nem is kell ebben az irányban lépnünk, mert a zenekarunknak semmi haszna belőle. A zeneipar jelentős mértékben átalakult és a bandáknak a kiadókhoz való viszonya is megváltozott. Mi észrevettük az intő jeleket és ráébredtünk, hogy amint lejár a szerződésünk a DRT-vel, ideje lesz átvennünk az irányítást és saját kiadót alapítsunk. Egy tanulási folyamaton mentünk keresztül, de most talán népszerűbbek vagyunk, mint a huszonöt év alatt bármikor.

A médiában azért jelen voltatok ezelőtt is, hiszen egyes dalaitok felbukkantak filmekben, sorozatokban, reklámokban, rádiós szignálok formájában stb.
Jean-Paul: Igen, mert sok olyan arc, aki fiatal korában Clutch rajongó volt, idővel filmstúdiókban, TV-műsorokban vagy videojáték-gyártóknál jutott munkához. Ők tényleg mind Clutch rajongók és ezek a dolgok az ő zene iránti szenvedélyük révén valósultak meg. Az egészben az a legjobb, hogy ily módon olyan arcokhoz is eljuthat a zene, akik amúgy nem feltétlenül metal vagy rockrajongók. Tudom, hogy sok az ilyen ember. Csak a videojátékok érdeklik őket, de ha meghallanak egy dalt valamelyik játékban, arra ők is felfigyelhetnek. Aztán kicsit utánanéznek a dolgoknak. Rájönnek, hogy a zenekar már huszonöt éve létezik és ez tök izgalmas számukra. Én is így érzek, amikor olyan újdonságot fedezek fel, amelynek van múltja és amely szól valamiről. Izgalmasnak találom és bele akarom ásni magam, hogy kiismerjem. Szóval szerintem ez a legjobb az ilyen szereplésekben: olyanokhoz juttatjuk el a zenét, akik egyébként nem hallgatnak ilyen muzsikát.

0clutch2014_74.jpg
Vendégszerepeltetek egy sor neves pályatársatok (Therapy?, Soulfly, Mastodon stb.) lemezein is.
Jean-Paul: Az egyik olyan mellékprojekt, amelyre különösen büszke vagyok, az a Wino néven ismert Scott Weinrich szólóalbuma. Winoval, pontosabban az akkori Wino Banddel lejátszottam néhány koncertet is. A Spirit Caravant meg néhány hete csíptem el élőben. Már talán tíz éve is megvan annak, hogy utoljára láttam őket. Csodálatos zenekar, időtlen dalokkal. Hatalmas rajongója vagyok Winónak! Benne vagyok a King Hobo formációban is a volt Opeth billentyűs Per Wiberggel és egy Thomas Andersson nevű briliáns svéd gitárossal, akinek van egy Kamchatka nevű bandája. Amikor csak lehetőségünk nyílik ilyen együttműködésekre, szívesen csináljunk. De otthon blues bulikat is nyomok. Zenészként nagyon is egészséges dolog más arcokkal együtt dolgozni. Olyankor magad is mindig tanulhatsz és együtt valami újat hoztok létre, bármi legyen is az. Szóval a Clutch is táplálkozik abból, amit ezekből az együttműködésekből tanulunk.

Egy időben az volt a tervetek, hogy az Earth Rocker után röviddel kihozzátok a következő lemezt. Ez aktuális még?
Jean-Paul: Már dolgozunk is rajta. Az utóbbi szünetek során megírtunk jó néhány témát, bár elég kritikusak vagyunk önmagunkkal szemben. Azt akarjuk, hogy a következő anyagunk még az Earth Rockernél is jobb legyen. Kemény meló lesz, de nem félünk a kihívástól. A koncertek mellett minden energiánkat erre összpontosítjuk. A mostani turné után is az új albumon fogunk dolgozni. Tervben van pár hazai bulink, aztán augusztusban Brazíliába megyünk. Óriási lesz, mert ott még sosem jártunk. Ez is egy olyan lehetőség, amely csak úgy az ölünkbe pottyant. Sok éve próbálunk eljutni oda és most végre alkalmunk nyílik rá. Élni is fogunk vele. Ugyanakkor folytatjuk a dalírást is.

FOTÓK: RÉTI ZSOLT
http://www.pro-rock.com/

A bejegyzés trackback címe:

https://rockstation.blog.hu/api/trackback/id/tr376313793

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Fankerpanker 2014.08.22. 14:45:06

Ma - 14.08.22 - este 9től nyomunk a hatvani Jam Gardenben egy Clutch tribute-ot Zagyva River High néven.
süti beállítások módosítása
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum