RockStation

TOP10 idén 25 éves rock/metal album

2016. szeptember 17. - rockstation

metallica-in-moscow.jpg1991. Még tombol a hajmetal, a Guns N' Roses mánia bekebelezi a világot, a Black Sabbath újra Dioval az élen tolja egy kis ideig, az AC/DC a The Razor's Edge-t turnéztatja, felfutóban a grunge. Több, ma már legendás lemez látott napvilágot ebben az évben, aki már akkor is "élte" a rockzenét, izgalmas korszakot tudhatott magáénak. De lássuk, milyen, mára már kultikussá érő korongok láttak napvilágot ebben az évben? Nektek mik a kedvenceitek ebből az évből? Mi maradt le, mit hagynátok ki ebből a felsorolásból?

Motörhead – 1916

Az évtizedfordulón Lemmy bátyó a ködös Albionból a napfényes Kaliforniába tette át a székhelyét. A költözés ugyan nem volt hatással az életfelfogására, kreatív szempontból azonban úgy tűnt, jót tett neki a környezetváltozás, mert az 1916 albumon valósággal egymást érik a friss, újszerű, a Motörheadre nem, vagy kevéssé jellemző ötletek. Nyilván megtalálhatók itt is a tipikus szerzemények (pl.: I’m So Bad (Baby I Don’t Care), No Voices In The Sky, Make My Day), és ezek is mind remekbe szabott darabok, de mellettük ott van mindjárt két lassú, az érzelemgazdag és mély tartalmú Love Me Forever a maga briliáns gitárszólóival, valamint a szintis-csellós-dobgépes címadó. A Nightmare / The Dreamtime-ban Lemmy nyomasztó hangulatú gitáraláfestéses monológgal sokkol, a Going To Brazil egy hamisítatlan Chuck Berry ihlette RN’R téma, a R.A.M.O.N.E.S. pedig a címének megfelelően tényleg olyan, mintha Dee Dee-éktől származna. Hibátlan lemez, hatalmas személyes kedvenc!

Death - Human

Chuck Schuldinert már jó párszor megénekeltük, hogy egyrészt mekkora zsenije volt korszakának, másrészről pedig, hogy mennyire szomorú, hogy ennyire korán kellett távoznia ebből a világból. Elcsépelt mondat, hogy a Death minden lemeze zseniális, de talán a Human volt mind közül a legjobb. Egyedül ezen a lemezen játszott együtt a Schuldiner és a szcéna másik két zsenije, Paul Masvidal és Sean Reinert. A Human ugyan alig hosszabb, mint fél óra, de annyi progresszív tartalmat sikerült összepakolni erre az albumra, hogy sokkal többnek tűnik. Ahogy a többi Death album is, ez is nagyon előremutató (még a mai füllel is), ám a korábbi háromhoz képest sokkal összetettebb és merészebben kisérletezgető. Floridiai death metal alapmű, nem kérdés.

Guns n’ Roses - Use Your Illusion I-II.

9 éves voltam, a bátyám tizenhat, amikor ez kijött. Nem sok külföldi bandára/albumra (Iron Maiden, Helloween) emlékszem abból a kispöcsös koromból, de erre nagyon. Ez állandóan ment. Természetesen lengyelpiaci bugázott fajtából (Takt fakkyeah) - évekkel később megszerzett teljes lemez majdnem újdonságnak tűnt, de akkor is: ez nekem A Guns Lemez. Tudom, hogy nem a legjobb, de nálam ez az. Kereskedelmileg a legsikeresebb, ezzel lettek akkora sztárok, hogy stadionokat tudjanak megtölteni és igen, innen is datáljuk a lejtmenetet is a banda életében. Gigaslágerek és a könnyűzenéből kitörölhetetlen dalok tömkelege a duplalemezen, majd’ három órában - zenei csúcsteljesítménye ez, nem kérdés. Nem fogom felsorolni az összes klasszikussá vált nótát, ez úgy is mindenkinek más, nekem ez.

Soundgarden - Badmotorfinger

A grunge láz tetőzésének évei a Soundgarden pályafutására is nagy hatással voltak. 1991-ben a csapat már harmadik lemezét adta ki és eleinte nem sok jel utalt arra, hogy nagyot dobnának a Badmotorfingerrel, hiszen az elsőnek kiadott single a Jesus Christ Pose még az MTV játszási listájáról is lekerül az állítólagos vallássértő képi elemek miatt. A másodiknak kiadott Outshined aztán páros lábbal rúgta be az ajtót és a lemezt a platina státuszig katapultálta.

Pearl Jam - Ten

A grunge, mint zenei műfaj egyik legikonikusabb lemeze, amelyből világszerte több, mint 15 millió darabot adtak el. A zenekar eredeti neve Mookie Blaylock volt, aki egy amerikai kosárlabdázó volt a New Jersey Nets-ben, és a tagok rajongtak érte. A név megváltozott, miután a zenekar leszerződött az Epic kiadóhoz, és kisebb jogi viták születtek a sportoló nevének használatából, ugyanis a Nike cég is igényt tartott rá. A Pearl Jam azonban az eredeti névre való emlékezésként a debütáló albumot a játékos mezének száma után Ten-re keresztelte. Az egy azóta már majdhogynem letűnt kor himnuszaival van tele, talán nem is véletlen, hogy a stílus képviselői közül később a Pearl Jam tudott leginkább a felszínen maradni és ma is igazi rocksztároknak számítanak.

Nirvana - Nevermind

Ha egy lemezt kellene mondani, ami a grunge-t a legjobban szimbolizálja nagy valószínűséggel a legtöbb rocker ezt mondaná. Kurt Cobaint, a Nirvana frontemberét, a média „generációja szószólójának” kiáltotta ki, aki nem is igazán tudott mit kezdeni ezzel az egésszel, inkább a zenére koncentrált. Jól is tette, mert a Nevermind valószínűleg mindig is a rocktörténelem egy fontos mérföldköve lesz.

Meshuggah - Contradictions Collapse

Lehet, hogy sokak számára nem éppen a zenekar legjobb lemeze, de itt kezdődött el az a folyamat, ami miatt két és fél dekáddal később már kultikus bandának nevezhetjük őket. Az itt még őrült thrash zenekarként működő jövendőbeli matekmetal császárok megmutatták, hogy érdemes odafigyelni rájuk és lám, 25 évvel később még mindig jobbnál jobb lemezeket adnak a világnak - alig egy hónap és itt a következő! Az összkép idővel persze sokkal sötétebb lett, a húrok száma is gazdagodott, de mindenkinek el kell kezdeni valahol, nemdebár?

Red Hot Chili Peppers - Blood, Sugar, Sex, Magik

Ez az a lemez, amin az RHCP ténylegesen is világsztárrá vált, ezen a lemezen érett be igazán a Kiedis / Flea / Smith / Frusciante kvartett. És igen, itt indult el az a felfelé futó lendület (majd szakadt félbe Frusciante kiszállásával), melynek köszönhetően nálunk is dupla teltházas arénakoncertet tudtak adni pár hete a Paprikák. Szűk 75 percnyi funk-rock eszencia olyan klasszikusokkal, mint például a Give It Away, a Suck My Kiss, az Under The Bridge és a Breaking The Girl. A szinte egyetlen közös metszéspont, melyet a zenekar régebbi munkásságáért és az újabb lemezeiért rajongó tömeg is ugyanúgy tud kedvelni.

Metallica - Metallica

A Fekete Lemez. Többek szerint az utolsó igazi klasszikus Metallica korong, de van, aki már ezt is a pokolba kívánja. Igen, lehet, hogy finomodtak a dalok, sőt, még lassú, balladisztikus témák is születtek és lehet, hogy az Enter Sandman is szinte csak egy témából épül fel, de ha egy album 16 millió példányszám felett jár, biztos nem lehet olyan rossz - nem is az! Ami viszont ezután következett (a Load/Reload páros), az már sokakanál kiverte a biztosítékot, viszont ez az album még a bátrabb kísérletezgetések ellenére is inkább sorolható a klasszikus éra lemezei közé, mint az ezután készült, sorra nagy vitákat kavaró korongok sorába.

Overkill – Horrorscope

A következetes, kitartó munkáról és albumai folyamatosan egyenletes, magas színvonaláról ismert Overkill pályáját nem törte meg Bobby Gustafson gitáros távozása a The Years Of Decay alapmű után. Helyére ketten érkeztek (Merritt Gant és Rob Cannavino), és a Horrorscope már velük készült el. A lemezen a csapatra jellemző nyaktörő thrash tempók mellett a lassú témák is egyre nagyobb teret hódítanak, a címadó szerzemény egyenesen Blitzék egyik védjegyszerű szerzeményévé vált.

A bejegyzés trackback címe:

https://rockstation.blog.hu/api/trackback/id/tr9311713541

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kútmester 2016.09.17. 11:40:17

Moby Dick - Kegyetlen Évek. Még mindig a legjobb albumuk.

norberthellacopter 2016.09.18. 19:59:10

"Paul Masvidal és Sean Reinert (akik ez után szépen meg is alapították a nem kevésbé kultikus Cynic-et)"
Végülis majdnem, a Cynic ekkor még csak négy éve létezett, és négy (zseni) demón volt túl...

"A Human ugyan alig rövidebb, mint fél óra"
Ez is majdnem, nálam 34 perc a lemez már vagy huszonakárhány éve...

NZperX 2016.09.19. 07:30:42

The Cult - Ceremony
Fates Warning - Parallels
Rush - Roll the Bones
Van Halen - F.U.C.K.
Sepultura - Arise

sebiszabi 2016.09.24. 02:29:44

@norberthellacopter: Köszi szépen! Tényleg benéztem mindkettőt!
süti beállítások módosítása
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum