Tavaly ősszel egy rendhagyó megosztott kiadvány jelent meg a hazai underground egy jól és egy kevésbé ismert formációjától. A kazetta – ha az információforrásaim nem tévednek – a Marblebog történetének záró köve. A negyedszázados múltra visszatekintő és háta mögött több tucatnyi kiadványt tudó formációt a név mögött álló Varga Gábor előzőleg már két esetben is elbúcsúztatta, de ezidáig mindkét alkalommal volt visszaút.

Most viszont úgy tűnik, hogy végleges a döntés. A split A oldalán két terebélyes szerzemény kapott helyet, közel húsz percnyi terjedelemben. A Marblebog természetközeli black metalja mindig tápanyagként tekintett az ambientre, azonban a Relinquished és a Mindgate című darabok most nem ezt a két zsánert ütköztetik.

A Marblebog egymásba fonódó két szerzeménye leginkább nyers black metalként írható le, a tematika révén találó a kiadói promóciós lapon felhívott forest metal megjelölés is. A két darab hosszú instrumentális részekből épül fel, középtájt mindkettőben felfedezhető némi kapaszkodó, egy-egy dallamos betét révén. Hangulatzenéről lévén szó, a megszólalás és a hangszeres játék itt sokadlagos tényezők. A szerzeményeket nem szükséges magyarázni, és hagyományos értelemben ízekre szedve sem lehet elemezni őket. Gábor segítője a stúdióban a Leiru és a Sír muzsikusaként ismert Kryptagonist volt, aki jelen esetben a dobokért és az egyik dalszövegért felelt - a két zenész egyébként a Cave Altar soraiban is együttműködik, ott viszont az ősi doom/death ösvényén alkotnak.

A kazetta túloldalán három tétellel szereplő Odvas formációról semmit sem tudok, és a kiadvány maga sem ad támpontot arra nézve, hogy a név mögött kivel/kikkel van dolgunk. Bizonyára nem véletlen, hogy ez a helyzet - fogadjuk el, hogy ebben a kontextusban lényegtelen az alkotó/alkotók személye.

Az Odvas ezen szerzeményei a Marblebog darabjaitól szélesebb zenei horizonton mozognak. Esetükben az ambient a fundamentum, a black metal pedig a felépítmény. Az előbbi irány felé kevésbé vagyok járatos, azt azonban le kell szögezni, hogy ez az ambient köszönő viszonyban sincs azzal a világgal, amire a felületes hallgató ezen címszó alatt elsőként asszociál.

Az Odvas az ún. ritual raw ambient vonalon alkot, mely egy külön leágazás. Megterhelő, de nem tüskés tételek ezek, melyek esetében – a Marblebog itteni darabjaihoz hasonlatosan – akadnak ugyan kapaszkodók, de ez a leágazás a metal viszonylatában zeneként nehezen értelmezhető, önmagamat ismételve itt a hangulat, az alkotó számára otthonos aura megteremtése, hangokba foglalása a cél.

A sorszámozott, aranyszínű kazettatestet kapott kiadvány a Fekete Terror Productions-től megszokott nívóval rendelkezik, a pontozást a fentiek okán most indokolatlannak és félrevezetőnek tartom. Kontakt: feketeterrorzine@gmail.com