A Les Acteurs de l’Ombre Productions jóvoltából az utóbbi években mélyebben is beleáshattam magam a francia black metal mozgalom történéseibe. Mégis úgy érzem, hogy csak a felszínt kaparászom. A nyelvtörővel is felérő nevet választott kiadó szőnyegbombázás-szerűen szórja a promóciós anyagokat, melynek eredményeként célba ért a MÒR aktuális kiadványa is.

A Rouen-i formáció számomra egy új név a szövevényes, a tagok révén ezer szállal egymásba fonódó francia fekete fém mozgalomban. Részemről adott a bizalom a lokális színtér irányába, mivel a LADLO alapvetően jó érzékkel válogat a bőséges utánpótlásból. A MÒR pedig egy új név a gall horizonton, legalábbis nagylemezes-fronton újnak számít, egyébként az alapítás éve 2014 volt.

Első nekifutásra csak egy demo készült, majd a normandiaiak egy tekintélyes szünet után koncertfelvételt jelentettek meg, végül elérkezett a nagylemez ideje is, mely az utolsó előtti fejezet kivételével semmilyen újdonságot sem tartalmaz. A franciák lényegében újra rögzítették a demón és az élő anyagon szerepelt szerzeményeiket. A Hear The Hour Nearing! cím és a borítókép alapján egyértelmű, hogy a MÒR a végítélet óráit szándékozik megénekelni – black metalon belül és azon túl is láttunk, hallottunk már ilyet…

A homályba burkolózó alkotók pedig a magasztos cél érdekében a black metal keretei közül ki nem lépve szabad kezet adtak maguknak. A több internetes fórumon fellelhető „raw” jelző a MÒR kapcsán némiképp megtévesztő lehet, ugyanis idei megnyilvánulásuk ismeretében a necro alirányzattal nem érzek közösséget. A franciáknál az egyes hangszerek által keltett kataklizma többnyire kivehető a hangképből - nem egy kontroll nélküli, összefolyó massza előállítása lehetett a cél.

A kilenc tételes mű háromnegyed órában mondja fel a leckét az emberiség jelenéről, egyúttal vázolja a MÒR által vizionált közeljövőt is. A két nyitó tételben a gitárosok, B. és Lord T. nem kínálnak kapaszkodókat, lényegében egyetlen rohamot vezetnek elő, memorizálható epizódra első ízben a Third Path című fejezetben bukkantam. A MÒR-nak nem kenyere a hagyományos értelemben vett dalszerkezet, bizonytalan, hogy a hangszeresek kezei alatt az egyes tételek menet közben mivé fajulnak. A Sulfur bizonyos részeiben a három évtizeddel ezelőtti norvég riffek is felütik a fejüket, elvétve és esetleges jelleggel emelkedett dallamok is előfordulnak, a káosz közepette a Letter Of Loss monoton középrésze szintén nem várt közjáték. A vokálok ezen a lemezen epizódszerepre vannak kárhoztatva, Lord T. nem is erőlteti meg magát, az ő terepe az egysíkú kerregés. A megszólalás kapcsán az embernek alkalmanként olyan érzete támad, mintha a végórák zenéje egy vízréteg alól szűrődne ki.

A fentiek tükrében nem írok újdonságot azzal, hogy a Hear The Hour Nearing! nem kihagyhatatlan lemez, a MÒR bemutatkozása révén azonban a huszonegyedik századi black metal hívei egy újabb vérzivataros kiadvánnyal pallérozhatják magukat.