Amint azt már jól tudjuk, a Magma Rise nemrég új anyaggal jelentkezett, egy False Flag Operation címre keresztelt EP formájában. A lemez négy új dalt és egy Trouble feldolgozást rejt magában. Igaz kissé megkésve, de összehoztunk egy kis véleményezést (ha lehet így fogalmazni) a hazai doom mesterek új anyagáról.
Bevallom én már nagyon vártam a False Flag Operation megjelenését, azt is bevallom hogy nem csalódtam a az új anyag hallatán. Sőt! Hihetetlen professzionális négy dalt prezentálnak a srácok a lassabb zenék híveinek. Benne van a Magma Rise megszokott ízvilága, Gábor egyéni és utánozhatatlan énekhangja, az egymást kiegészítő feelinges gitár riffek és persze nem utolsó sorban az óramű pontosságú dobtémák alkotnak egy harmónikus elegyet. Azt már első hallásra érzi az ember, hogy ez az EP jóval komorabbra, lassabbra sikerült, mint az elődje. Már az első, azaz a címadó dal ütemes bólogatásra ösztönzi a tisztelt hallgatót, akit nem az vagy süket, vagy hülye... Egy igazán fülbemászó refrénnel és állat szólóval betonozza végig hallojáratainkat a négy és fél perces kezdő tétel. Azt is meg merném kockáztatni, hogy egy nagy adag Mood is került ebbe a dalba, bár ez lehet hogy csak az én képzelem bele, mindenesetre egy igazi sláger dallal kezdtek be a lemezen. Ezután a Shroud of Hologram című szerzemény tonnás kezdőtémája hasítja szét az étert, majd kissé lenyugodott hömpölygésbe csap át a dal és viszi magával a hallgatót. Az öt perces utazás végét a The Metamorph című tétel jelenti. A gyorsabb témákkal operáló dal, a lemez egyik legkomorabb dala is. A tagadhatatlan Trouble ízek mellett, mesteri cinezésekkel, iker-gitártémákkal és zseniálisan hangulatos énektémákkal van felvértezve a dal. Számomra a The Metamorph volt az EP csúcspontja.....
Amíg meg nem hallottam a következő dal, azaz a Trading Time névre keresztelt szerzemény kezdő témáját. Beszarás sötét és súlyos zúzdával kezdődik, majd ahogy telnek a percek, lassacskán szintén egy borongós produktum fejlődik ki belőle. Első ránézésre kicsit soknak tűnhet a több, mint tíz perces játékidő. De biztosíthatok mindenkit, hogy egyáltalán nem érzékelhető az eltelt idő a dal hallgatása közben. Csak egy sötét szoba kell hozzá, egy fejhallgató és már indulhat is az utazás, amelynek csak az utolsó két perc akkusztikus- delay témái parancsolhatnak megálljt, némi libabőrt eredményezve. A lemez utolsó szerzeménye, amint azt már jól tudjátok egy Trouble feldolgozás, a Pray for the Dead. Ráadásként a lemez utolsó meglepetése, hogy az Argus frontembere, Butch Balich énekli fel a dalt. Bár szerény véleményem szerint sokkal jobb lett volna, ha ezt is Gábor énekli, valahogy az Ő hangja jobban passzol a Magma Rise hangzásához. Ha már a hangzásnál tartunk, akkor meg kell említeni, hogy iszonyat keményen és hangosan szól a cucc, tehát erre sem lehet panaszkodni.
Összegezve: Ismét egy minőségi lemezt hozott világra a Magma Rise legénysége, igaz "csak" egy öt dalból álló lemezt kaptunk a Magyarország egyik, ha nem a legjobb doom bandájától, de úgy gondolom, hogy 5 pöpec dallal sokkal jobban járunk, mint 8-10 közepes szerzeménnyel. ...és a False Flag Operation lemezen nincs közepes szerzemény, így természetesen megy a 4,5 pont és pont.
