Akik az Arch Enemyt csak felületesen ismerik, lehet, nem is tudják, hogy 1996-ban, még férfi énekessel Johan Liivaval kezdte pályafutását, majd a Carcassból ismert Mike Amott és testvére Christopher által alapított, idén 20 éves zenekar, később már női énekesekkel az élén pár év alatt a svéd dallamos death metal színtér egyik legismertebb jelenségévé nőtte ki magát, így nem csoda, ha nagy eseménynek számít, ha meglátogatják kishazánkat.
Annyiszor, de annyiszor múlt egy hajszálon, hogy lássam az Arch Enemy fellépését, hogy azt inkább meg sem próbálom összeszámolni, de valahogy egészen eddig nem akart ez összejönni. Most végre szerencsés volt a csillagállás, és tűkön ülve számoltam vissza az augusztus 17-ig hátralévő napokat. Optimizmusom nem volt alaptalan, sőt határozottan érdemes volt várni.
Egyetlen apróság azért mégis bánt, méghozzá az, hogy sosem láthattam az Arch Enemyt Angela Gossow énekesnővel az élén, pedig mint oly sokan mások, jómagam is az általa fémjelzett, majd másfél évtizeden át tartó korszakban kedveltem meg igazán a zenéjüket.
A koncert napján futótűzként terjedt a hír, hogy Az eredetileg kiírt kezdés időpontja módosul, így nem árt igyekezni. Nem is bíztuk a véletlenre az érkezést.Be kell vallanom, hogy a divideDről a koncert napjáig gyakorlatilag zéró információval rendelkeztem, pedig a zenekar frontemberét, Jósa „Belmont” Tamást számos zenekarból és egyéb produkcióból ismerhetjük, mint az Invader, The Iron Inside, Crew From Hell, Vazul Vére rockopera…Bár Belmont úr igen sokoldalú énekes, ezzel a formációval azért rendesen sikerült meglepnie. Ebben a zenekarban bőven elfér egymás mellett a gyomorból felbuggyanó hörgés és a Maiden ízű dallamozás, de ne is álljunk meg az éneknél, érdemes kivesézni az egész jelenséget a külsőségektől egészen a zenei hatásokig. Ha mindezt egy kifejezéssel kéne illetnem, azt mondanám, hogy erősen eklektikus. A színpadi megjelenés valahol a steampunk és a cyberpunk mezsgyéjén egyensúlyoz, némi titokzatos maszkos és álnevekkel misztifikált imidzzsel fűszerezve. A zenei hatásokban erősen keveredik a klasszikus metal a dallamos death metallal, egy kis Pain ízű indusztriális beütéssel, néhol germán ipari menetelős tempóval és még ki tudja mivel. Akárhonnan is nézem, bár nem volt túl erős a hangzás, mégis kellemes, könnyed nyári esti szórakozást biztosítottak egy laza félórás műsor keretein belül, a koncertjük alatt egyre gyarapodó közönségnek.
Még bőven maradt időnk rá, hogy újabb italokkal felszerelkezve kiválasszuk a számukra optimális helyet, mielőtt az est fő attrakciója, az Arch Enemy a War Eternal turné budapesti állomásán belekezd a színpad felaprításába, és lám, hozták a papírformát.
Már a Khaos Overture intro és az azt követő kötelező nyitótétel a Yesterday Is Dead and Gone akkorát robbant, hogy szinte védtem az arcom a repeszektől. És igaz, ami igaz, bár számomra Angela marad az örökös istennő, a korábban a The Agonist soraiból ismert kanadai énekesnő, Alissa White-Gluz nagyjából fél perc alatt bebizonyította, hogy tökéletes frontleánya Ő ennek a zenekarnak. Elejétől a végéig vitte a vállán a showt, természetesen kellő teret engedve Amott, D'Angelo, és Loomis uraknak.
Apropó Jeff Loomis! Jeles kollégám, Kieron koncert utáni szavait idézve, „igencsak jót tett az érkezése”, és valóban, Jeff ugyanazt a magabiztos játékot hozza, mint anno a Nevermoreban. Két ilyen zseniális, jellegzetes játékáról ismert szólógitáros jelenléte egy színpadon már önmagában garantálja a kihagyhatatlanságot, és ez még tényleg csak egy nagyobbacska szelet az élményből. Bő másfél órában kő keményen megkaptuk a zenekar két évtizedének eszenciáját tökéletes felépítésben. A látvány és hang tökéletesen rendben volt, egy pillanatnyi üresjárat nem volt a deszkákon. A koreográfiában erőltetettségnek, és fásultságnak nyomát sem lehetett látni, Alissa pedig egy igazi kis energiabombaként vezényelte végig az estét, és a War Eternal lemezről ismert dalok mellett tökéletesen hozta a nagy klasszikusokat is. Ismét egy felejthetetlen, ráadásokkal alaposan fűszerezett koncertélménnyel lettem gazdagabb.
FOTÓK: MÁTÉ ÉVI. További képek ITT.
