Nem gondoltam volna, hogy a Rammstein-en kívül ékes német nyelven előadott zene le bír kötni. A Weimarból származó Die Apokalyptischen Reiter lesz a második, amely megteszi ezt. Ez az eklektikus zene ráadásul még jóval érdekesebb is, mint világhíres honfitárs.

A zenekar 1995 nyarán állt össze és menet közben rátaláltak saját ösvényükre, melyet 2006-ra már teljesen ki is csiszoltak. A kezdetek kezdetén a zenekar a death/black undergroundban mozgott, azóta azonban rengeteg hatást szedtek magukra az északi folk metáltól a  matek metálig szinte mindent. Ráadásul van egy Fuchs névre hallgató emblematikus énekesük, aki minden hangszínben és formában képes énekelni a károgástól a tiszta dallamokig mindent előhoz a torkából.  
 
A 2006 Riders On The Storm-mal magasra tették a lécet, amit ezzel az új – egyébként hatodik - lemezzel is csont nélkül ugranak át. Gitáros poszton ez év elején csere volt, a Pitrone nevű embert egy keletnémet háziasszony külsejére emlékeztető Lady Cat-Man  fantázianévvel megáldott hölgyemény váltotta.

Ez a zene csak úgy repíti magával az embert, rendkívül sodró és lendületes, a lemezen szinte nincs is üres járat. A néhol ráspolyozó, szavalós szövegek, zakatoló riffek miatt néha beugrik a Rammstein, de ez a zene messze több hatásból táplálkozik. 

Talán most egy kicsit letisztultabb és kevésbé brutális a zene, az ének is dallamosabb. Nyílván ezek tudatos törekvések, viszont a súly nem veszett ki az egészből.

Az Es Wird Schlimmer címre hallgató dallamos zúzdával nyitnak - melyre klip is készült – abszolút telitalálatként. Az ezt követő folkmetál hatásokat hordozó – még balalajka is van benne - Auf Die Liebe pattogós ütemeire minden láb elindul. A hármas északi metál Wir Sind Das Licht pátosszal teli dallamaival viszi a prímet, a billentyűs díszítések pedig még tovább fokozzák ezt a hatást. A lassan sodró Nach Der Ebbe (szintén klippes) még egy kis Pink Floyd-ot is rejt, amúgy ez is pátosszal teli dal. Az ötös, disszonáns basszusfutamokkal kezdő Adrenalin ráspolyos, dühvel teli szövegmondása ezután éles kontrasztot képez, de a refrén itt is dallamos. A Der Elende akusztikus gitárhangjaira érkező himnikus refrén, a dal lassú menetelése és a zongora hangjai egészen egyedi keveréket képeznek, mely kiváló dalszerzői képességekről árulkodik. Ezt követi a kicsit hatásvadász, dallamos göteborgi vonalon mozgó, abszolút megasláger Heut` Ist Der Tag; tuti befutó. A nyolcas punkrock Wir Hoffen, megint tuti sláger, abszolút csuklóból, minden erőlködés nélkül. A szintén klipes Der Weg pedig újból olyan refrént varázsol, hogy szem nem marad szárazon, ráadásul a betonozós riff is visz mindent. A funky-val nyitó Ein Lichtlein-ben aztán benne van minden ami jellemző rájuk: pattogós riffek, andalító billentyű és gitárfutamok, megjegyezhető dallamok. A lemezt a tömény, néhol Katatonia-ra emlékeztető és északi death elemeket is felvonultató Auferstehen Soll In Herrlichkeit zárja.

Nyílván lehet a lemezben hibát találni, de egy biztos: ennyi stílust, ennyire ötletesen, erőlködés nélkül vegyíteni, úgy hogy a végeredmény totál élvezhető az elejétől a végéig, csak nagyon kevesen tudnak. Az év egyik legjobb lemeze.

10/10

Az augusztus 29-én a Nuclear Blast gondozásában megjelenő lemez most meghallgatható a zenekar myspace oldalán: Die Apokalyptischen Reiter, MySpace.
 

Az albumhoz már videoklipek is készültek, ezekből mutatunk be alább hármat. 

DAR : Es Wird Schlimmer