A domoszlói Road zenekar már semmiképpen nem tartozik a nyeretlen kétévesek kategóriájába. Az Aranylemez már a harmadik a sorban. 2004-ben jelent meg az első lemezük Nem kell más címmel. Ahogy honlapjukon mondják: innentől van Road időszámítás.

Aztán volt tagcsere dobosposzton, koncerthegyek fesztiválokon és a Tankcsapda, a Depresszió valamint a Superbutt vendégeként. 2006-ban jön a szigorúbb megközelítésű Második harapás című album, már nagyon is kedvező fogadtatással. Ebben nagy szerepe volt az 1000 lépés című remek klipes nótának is. Meg a Tankcsapda rokon dalszövegeknek, amelyek ezen a harmadik albumon is jelen vannak nem kis mennyiségben, egy-két punkosabb, szintén a debreceni trióra emlékeztető tétellel karöltve. 

Aki azonban keménykötésűbb zenére vágyik, mint a Csapda az nyugodtan tehet egy próbát a Road-dal. Szerintem a csalódás kizárt, ráadásul totál rajongó-barát (2000 forint) ára van a disc-nek. Amikor először végighallgattam a lemezt egyből írtam is fel magamnak, hogy a fiúkhoz milyen zenék állhatnak közel. Szóval van itt egy jó adag Sepultura a Roots-os időkből, Pantera, Static-X, Prong, Fear Factory, hogy csak a nekem ismerőseket soroljam. Az El Dorado példaul annyira Sepultura, hogy az konkrétan a Sepultura egyik dala a Roots-ról, de a címe az istenért sem ugrott be. Ettől függetlenül más plágium gyanús elemet nem találtam. Mondjuk a lemez egyéni ízét inkább a magyaros szövegek adják, mint sem a zenei megoldások, de az kétségtelen, hogy jókat lehet itt headbangelni háromnegyed órában.

A felvétel az érdi Bakery stúdióban készült és kimondottan jól szól az anyag. Minden kellően arányosan és bikán szól, szavam nem lehet. Még az ének is nagyon rendben van. Máté kicsit rekedtes, de tisztán érthető éneke nagyon jól passzol ide. A hangszeres teljesítmény is kiváló Goya és Imi gitárjátékán keresztül a dobos Erik bőrpüföléséig.  Gyenge szám talán nincs is a lemezen. Nekem különösen tetszik a Prongos gitárral operáló, talán az állat-kísérletekről szóló Isten Barma, a csapdásan kezdő, de masszív riffekben folytatódó Aki Szabad, és a  zúzos-húzos Törjük a Falakat (az a riff a végén...). 
De nagyon király a rally-himnusz Visszahárom, a rockballada Nem Rólunk Szól, vagy az igen jó szöveggel megáldott, rákenroll fergeteg, A Fűben. Sőt a Római Vakáció című számban a magyar rockszakma színe-javának egy része vendégszerepel.  

Egy biztos a zenekar hozzáértése nem kérdőjelezhető meg egy percig sem. Lehúzott ablak mellett kocsiban kimondottan javallott hallgatni a korongot, mert élvezetes, húzós nóták kerültek az Aranylemezre, bár gyanítom, hogy aranylemez nem lesz belőle. Persze ki tudja, hátha ebben az országban is változik egyszer valami.    
 

8/10

Friss videó nincs még, de itt az említett 1000 lépés az előző anyagról, hogy könnyebb legyen dönteni. :)