Kíváncsi lennék, hogy Molnár Mátéék mikor érezték először úgy, hogy révbe értek. A domoszlói négyes mentalitását ismerve, ők maguk nem is gondolkodnak ezen, csak teszik a dolgukat. A zenekar - a feledésbe merült demózós időszakot zárójelbe téve - 2004-től, vagyis a Nem kell más lemez megjelenésének dátumától számítja a maga sztoriját. 2024 tehát a bevezető gondolattól függetlenül egy jelentős dátum ebben a történetben.

A kezdeti évek elmúltával, két lemez után, nagyjából az Aranylemez környékére sikerült levakarni magukról a Tankcsapda-bélyeget. A folytatásban érkező kiadványokkal – legyen szó DVD-ről, könyvről, LP-ről, speciális, illetve gyűjteményes anyagokról, vagy magukról az egyes azóta megjelent nagylemezekről – fokozatosan sikerült feljebb és feljebb lépkedniük.

Mainstream-ről a mai hazai rockzene viszonylatában csak kellő jóindulat birtokában beszélhetünk, de első vonalról mindenképp. Az pedig az utóbbi közegben kivételes, hogy a népszerűség terén történő szintlépésekkel szinkronban zajlik a minőségi fejlődés. A magam részéről a legutóbbi, Senki kedvéért nem fékezünk lemezt tartom a Road eddigi csúcsteljesítményének, és ha a polcomon kutakodva a Heves megyei négyes lemezeinek környékére tévedek, rendszerint időrendben visszafelé szoktam haladni a diszkográfiával.

A zenekar az első album két évtizedes jubileumát jelen kiadvánnyal sajátos formában ünnepli. Köztudott, hogy lényegében folyamatosan koncerteznek, december második felében pedig végre beveszik az Arénát is. Első körben egy új nagylemezre számítottam, elvégre három év telt el a legutóbbi korong óta. A friss Road lemez be is futott, ami újnak kevésbé, másnak viszont annál inkább nevezhető. A címe ugyebár mindent el is mond róla. A tavaszi Akusztik & Metal koncertkörút mementójaként kiadott CD/pendrive formátumú megjelenés nem egy unplugged koncertfelvétel, hanem egy akusztikus stúdiós cucc.

A zenekar szavaival: “Már az első koncerteken éreztük, hogy jó lenne ezt egy mérföldkő gyanánt felvenni, megörökíteni az utókornak, mert ez most már több, mint egy egyszerű kis játék, vagy jópofa kikacsintás. Úgy éreztük, hogy eléggé megérett az anyag, meg mi is ahhoz, hogy lenyomat készülhessen róla.”

A felvétel pedig a SounDay stúdióban készült, 2024. május 28-án. A legutóbbi lemez címadója a nyitó pozícióban eleve meglepő választás – van még pár ilyen a dallistán. Cséry Zoltán bárzongorája és a női vokálok (Pákai Petra, illetve Vincze-Fekete Vera) új távlatokat nyitnak a szerzeménynek, Tóth Tamás szólisztikus részeit meg külön is ki kell emelnem.

A Tizenhét lemezről sokak számára ismerős Kettő bennem az én swingesített változatának refrénjében a női ének viszi a fő dallamot. Hasonló a helyzet a hét évvel ezelőtti speciális lemezen szintén szerepeltetett Nem elég-gel - ebbe a dalba kevésbé nyúltak bele, jelen környezetben is megmaradt az eredeti darab húzása. A Zsák a foltját viszont a bátrabb választások egyike, lényegében csak a középrész környékén köszön be a M.A.T.T. lemezes változat. A Túlzó kámfor illat tálcán kínálta az átdolgozás lehetőségét. Az áthangszerelt verzióban ott az eredeti szerzemény hangulata, melyet a rövid narrációs betéttel sikerült tovább fokozni. A Megint nyár a Kettő bennem a swing nyomán akár Megint swing cím alatt is futhatna. Az igazi telitalálat számomra Az ember dicsősége, mely a lemez ezen pontján – egy bulizós és egy száguldozós dal közé ékelve – különösen hatásos. A két kötelező, azaz a meglepő női énekes betétet kapott Benzin legyen és a mindenkori programból kihagyhatatlan Nem kell más után két további, akusztikus változatban már a 2017-es gyűjteményről is ismert dal, a Ne mondd és a Világcsavargó zárja a jubileumi műsort.

Az ünnepi kiadvány sarki újságosoknál is elérhető CD változata egy exkluzív interjúkat (Road, Cséry Zoltán, Pákai Petra, Vincze-Fekete Vera, Vastag Gábor, Vörös Boglárka) és két posztert tartalmazó H-Music magazinnal együtt jelent meg, extra mellékletként egy kottás albummal.

A dolgok jelenlegi állása szerint a jubileumi év nem lehet teljes friss nagylemez nélkül, melynek előzeteseként október elején az Őrző szemek és a Térfélcsere után beköszönt a Tévút című szerzemény is. A fentebb már emlegetett arénakoncertre pedig a domoszlói négyes december 28-án, a Papp László Budapest Sportarénában fog sort keríteni. Ezek tudatában pedig nemcsak mi, hanem maga a zenekar is fenntartások nélkül jelentheti ki, hogy a Road idehaza végleg révbe ért.