Rendhagyó zenekarhoz rendhagyó koncertbeszámoló dukál, így riporterünket kizavartuk a hajóra, hogy saját véleménye mellett szedje össze az átlag ember Meshuggah rajongó véleményét is.
Kedves olvasóink, megérkeztünk ide a koncert helyszínére és azt kell hogy mondjam, egyrészt kurvajó idő van, sok a muslica, és mindjárt kezdődik a koncert. A közönség nem sokban különbözik bármilyen metál koncert közönségétől, innen is láthatjuk a Meshuggah, bár nem egy átlag metál zenekar, mégis az átlag metáloshoz szól a zenéjük. Kérdezzük is meg a mellettünk álló fiatalembert, mi a véleménye.
- Szia, hogy hívnak?
- Boros vagyok.
- Boros?
- Igen, Boros. Mert szeretem a bort.
- Mesélj nekünk mióta szereted a Meshuggah-át és mivel fogtak meg?
- Zúzni jöttem meg sörözni!! Éljen a metál!
- És a zenekarról mi a véleményed?
- Kurvajók.
- Melyik a kedvenc albumod tőlük?
- Mind.
- Aha, és te milyen stílusba kategorizálnád őket?
- METÁÁÁÁÁÁÁÁÁL!
- Le tudod betűzni a nevüket?
- Emmm. Eeee. Té. ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁL!
Oké, nézzünk körbe keressünk egy másik ember. Nahát itt egy szép lány.
- Helló. Várod már a koncertet?
- Juj, sziasztok, Angi vagyok. Igen, várom nagyon.
- Mióta vagy Meshuggah rajongó?
- Hát nekem a barátom mutatta a legújabb lemezt, azt az Obzósat és azóta, nagyon jó.
- Bemész előre a darálóba vagy hátulról fogod élvezi a zenét?
- Hátulról szeretem.
- Ennek mi csak örülünk.
Itt áll mellettünk Pali, akin Meshuggah póló van, valószínű nagy szakértője a zenekarnak.
- Szia Pali. Mesélj nekünk, mit vársz a koncerttől.
- Sziasztok. Huh, haver, hát atom nagy zúzás lesz az biztos. Kérdés milyen dalokat fognak játszani. Úgy hallottam, főleg a két új lemezről az obZen-ről és a Koloss-ról fognak, aminek én kimondottan örülök, mert szerintem baromi jó lemezek. Örültem, hogy a Catch 33 után visszakanyarodtak a kevésbé kísérletezős, tökösebb nótákhoz.
- És mi a véleményed az előzenakarról?
- A Decapitated-ről? Hú, hát őket nem igazán ismerem, csak az rémlik, hogy elég hányattatott sorsú banda. A baromi tehetséges dobosuk meghalt valami autóbalesetben, meg tán az énekes is megsérült.
- Igen, szegény dobos valami baromi jól kente.
- Hát meglátjuk az új mit tud. Mert ugye a gitáros feloszlatta anno a bandát, de azóta újá alakultak. Szerintem rajta kívül mindenki új. Van is valami új albumuk, de még nem hallottam.
- Nem olyan új az, lassan két éves.
- Aha. Na meglátjuk.
Kedves olvasóink a koncert elkezdődött és a Decapitated hatalmas zúzást és pusztítást rendez. És rohadt hangos! Voltunk már Swans koncerten, Sunn O)))-n, Boris-on és Motörhead-en, de így is azt kell mondjuk, példaértékű a hangerő amit produkálnak. Szerencsére a dalok nem vesznek el az egyébként igen jó hangzásban. A megboldogult géppuskalábú dobos helyére sikerült egy újabb elmebeteg állatot találni, aki embertelen tempót diktál, szinte hihetetlen, hogy ezt egy ember csinálja. Ami érdekesebb, hogy a zenekar bár death metal-t játszik, azon belül elég nehéz belőni, hogy merre is tartanak. Leginkább minden felé. Kérdezzünk is meg pár embert, szerintük milyen is ez a zene.
“Tiszta Fear Factory geci, tisztára! Hát nem? Hallgasd már a riffet, mintha Dino írta volna. Valszeg ő is írta! A dob is pont olyan!” - nyilatkozta egy szimpatikus, kopasz fiatalember.
“Ez olyan mint a Kanibál Korpsz! Sőt inkább mint a Nájöl!” - egy gót cica szerint.
“Szerintem tiszta Strapping Young Lad csak durvábban!” - meghatározhatatlan korú és nemű egyed szerint.
“Áh hát ezek is csak a Messsugát nyúlják!” - mondja a 40-es, őszes, farmeros.
“Én nem tudom baze, de nekem azt mondták ez technikás death, oszt ehhez képest nem az. Jó hát tekernek, de nem egy Necrophagist!” - mondja Pali.
“Ejj fasza ez, de kár hogy sokat tolnak az újról, a régieket nem annyira veszik elő, pedig azok a jó nóták!” - egy Decapitated pólós srác szerint.
Szerintünk jó volt. Aki szereti a jó gyors, brutális muzsikát, ahol a technika azért nem megy a groove-osság rovására, annak valószínűleg bejövős ez a muzsika.
Miközben a Meshuggah még átszerelt, ismét megkérdeztünk pár embert erről-arról. Sanyit például, hogy miért van félmeztelenül. “Geci meleg van hallod!”. Tény, az volt, a sold-out, az sold-out, az ablak meg ritka, így aztán korrekt szauna volt. Pöcök nevű alacsony srác mellett táboroztunk le és kérdeztük, szerinte mit várhatunk. “Kakofónia. Extrémitás. Poliritmia. Polimetria. Elkúrt ütemek.”. És a látvány terén? “Szerinted a 160 centimmel mennyit fogok látni?”. Szar ügy. Tamás kérdésünkre annyit mondott, “Az biztos, hogy ez nem djent!”.
Zsolti nevű fiatal ember unott arcára rákérdezvén az alábbi magyarázatot adta. “Én nem értem mit esznek ezen a bandán. Ugyanazt játsszák évek óta. Semmi különbség nincs, nem hogy a számok, de az albumok között se. Egyszer eljátszották, oké, de azóta ugyanaz.” Amikor megkérdeztük, hogy tényleg nem talál-e különbséget a Chaosphere és mondjuk az obZen dalai között, kiderült, hogy ő amúgy nem igazán tudja, csak a haverjai miatt jött. Ja ok, tényleg biztosan ugyanolyan az, amit nem is hallottál. Megérte eljönnöd Zsolti!
A svéd horda megjelent a színpadon és be is kezdtek a Swarm-ba. “Jajj végem lesz!” közölte Pöcök, mielőtt eltűnt az emberek sűrűjében. A hangzás penge volt, oly annyira, hogy a hangerő bár lentebb volt az előző bandához képest, de pont elég volt. A dalok, mintha csak az albumról szóltak volna, annyira jól sikerült lemásolni a sound-ot. A közönség ütemes bólogatásba és rángatózásba kezdett, ki-ki a maga által kitalált ritmusban. Nem gond, egyszer-egyszer úgyis kijön a lépés. A harmadik nóta körül Pöcök előkerült a kemény magból. “Naggyon duva odabenn hallod! Kár hogy szart se látok, de szól mint az állat!” Zsolti húzza a száját “Én nem értem, a vokál is olyan egysíkú! Mennyivel jobb például egy metalcore zenekar, ott van ordítás és ének is!”. 
Boros is előkerült, az első sorokból mászik ki a WC irányába.
- Jó a buli Boros?
- AKELAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA!
A Dancers to a Discordant System után Pali szakértő módjára konstatálta: “Ahhoz képest, hogy milyen elvont meg fura meg érted össze-vissza zene, annyira hipnotikus is. Se pia, se semmi nincs bennem, csak pörög a 800 forintos Red Bull, és mégis mindjárt elszállok. Marha jó!” Az I Am Colossus közben Sanyi a félmeztelen testét a közönségen végigdörgölve vergődött kifelé “Ez szar ez lassú szám!” A Bleed-re persze visszarohant és beszállt az embertelen hullámzásba. Zsolti szerint “.. a látvány is szar!”, de Pali nem ért egyet. “Ez a Meshuggah bazdmeg. Kiállnak és elnyomják mint a gép. Más zenekarnál ez lehet, hogy zavarna, de itt nem. Jens amúgy tök jókat pózol, a széttárt karjaival olyan, mint egy szörnyeteg.”
Dénes szerint minden Meshuggah dal olyan....
- ...mintha egy jármű vagy valami izé menne át rajtad! A Swarm-nál egy darázsraj, a Lethargica-nál egy motorhibás tank, a Dancers to a Discordant System- nál egy John Deer, a Bleed-nél meg egy turbózetor!
- És az I Am Colossus-nál?
- Hát egy kolosszus bammeg!
- És most?
- Ez egy új milleniumi cián jézus...egy T-Rex-en!
A záró Catch 33 egyvelegnél pedig azt mondta, “Hát izé, űrhajó?”. Valóban.
“Na oszt kinek hogy tetszett?” Pöcök kedvenc száma a Demiurge volt. “Abban a számban minden benne van ami a Meshuggah. Nagyon király!”. Sanyi szerint “Mindjóvót!”, Pali még hallgatta volna főleg, hogy “Régiek alig voltak!”, de szerintünk ennyi pont elég volt. Nem azért, mert nem volt jó, hanem mert így volt tökéletes!
FOTÓK: RÉTI ZSOLT
