Nagyon bíztam benne, hogy nem ér véget az év valami nagy rácsodálkozás nélkül! Bár a His Electro Blue Voice, és a Burning Bright gondoskodott arról, hogy ne múljon el az év felejthetetlen bemutatkozások nélkül, azért amit a Beastmilk képvisel a palettán, az manapság ritka kincs.Ez az atmoszféra, ami belengi a Climaxot, pont az az elixír, ami egy sebzett lélek gyógyítására éppen úgy tökéletes, mint a kizárólag zenei értelembe vett elmélyüléshez.

Semmi váratlan, formabontó megoldásra nem kell számítani. Egyszerűen betöltenek egy tátongó űrt, ahol ezelőtt olyan nagyok játszottak, mint a Joy Division, a Danzig, van benne egy kis Sisters Of Mercy is, de a Chameleons óta várat magára a zsáner, hogy végre valaki magáévá tegye.

A Ködös Albion által inspirált elődök nyomába lépő finn Beastmilk megalkotta korunk modern Joy Divisionjét. A 2010 óta működő banda egyöntetű tetszést váltott ki a szakma és a zeneszerető közönség soraiból. Lemezük mindenhol maximális pontszámot kapott, én sem tehetek mást, mint jó szívvel ajánlom minden nyitott gondolkodású, érett zenei ízléssel megáldott egyénnek! A tíz számból kiemelni sincs értelme egyet sem, egységként funkcionál, tökéletes elegyet alkot, lebilincsel, beszippant. Hallgassátok!!!