Lassan kezdem azt érezni, hogy ezekkel a RockNuggets cikkek írása után készítenem kell egy európai stoner/psy-spacerock/doom térképet, hogy hova érdemes elindulni nyaralni. Az év fő úti célja egyértelműen Olaszország lenne, azonban most másfelé kalauzollak titeket, hogy megismerkedjünk az Apex Ten zenekarral.

Jelen esetben egy belga trióról beszélünk, akik az elmúlt két-három évben voltak igazán aktívak. Végre egy banda, aki mögött már van néhány kilométer. Ettől függetlenül a space-stonerrockban utazó hármast nem igazán ismerhettük. Nem is csoda, hisz az instrumentális zenével eléggé nehéz nemzetközi sikereket elérni. Bár, ahogy figyelem a különböző színtereket ez az utaztatós stílus mostanában egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Az biztos, hogy ezeknek a zenekaroknak a Tool és a Kyuss hatalmas leckét adott, hogy a basszusgitár lehet dallamhangszer is, sőt! Egy-egy ilyen formáció esetében kell is, hogy az legyen. Az Aashray nem egy  ultra hosszú album, de mégsem olyan rövidséggel bír, hogy azonnal azt mondjam elölről akarom hallgatni. Kell egy kis idő, hogy tudjon ülepedni a zene, de megéri rászánni a megfelelő mennyiséget, hiszen egy marha jó anyagról beszélünk, amit jó eséllyel év végén is emlegetni fogok. A srácok nagyon jól használják a hangszeres tudásukat, sok dinamikát használnak, amitől igazán élő lesz a zene. Nem szól túlzottan nyersen az album, de nincs is meg az a szépre csiszolt stúdió hangulata. A dalok hossz pontosan jó, bele lehet feledkezni egy-egy groove-ba rendesen.