A kanadai hard rock csapat ismét visszatért, kis híján az eredeti felállásban. De ami még fontosabb, hogy van egy csokorra való új daluk is, nem is rosszak! 

Az írás címe kétféle módon értelmezhető. Vonatkozhat az Alive című nagylemezre, ami másfél hónapja jelent meg, és gyanítom, hogy nem sok olvasónkhoz jutott el a híre. De érthetjük akár magára a zenekarra is, akik ideát Európában sosem voltak igazán népszerűek, de saját terepükön is régen voltak már a csúcson. A banda több mint 40 éve alakult, legnagyobb sikereit a 80-as években aratta. Aranylemezek, filmzenék és magas rotációban játszott videóklipek szegélyezték a pályájukat, majd ahogy maga az AOR/hard rock, ők maguk is visszaszorultak az undergroundba. Többször le is álltak hosszabb időre, nagylemezeket pedig még ritkábban készítettek.

Itt kell bevallanom, hogy én sem ismerem behatóan a munkásságukat, de az új előzetes nóták eljutottak hozzám is, és egyből kiváltották azt a bizonyos aha-érzést, amire nem sok mai zene képes. Majd megjelent az Alive, és nagyon bejött! A lemezen 10 dal sorakozik fél óra terjedelemben, bónuszként pedig újra felvették legelső slágerüket, a New Girl Now-t, valamint kicsit későbbről a Love Changes Everything-et. Érezzük át, mekkora dolog ez, hiszen kevés 40 éves zenekar merné odatenni a fénykorának legütősebb dalait a lemez végére.

A dalok jobbára középtempósak, hangsúlyos billentyűsökkel. A fókusz persze az éneken van; Johnnie Dee kellemesen fátyolos hangszínén vezeti elő az erősebbnél erősebb dallamokat, de van sok háttérvokál is. Talán pont emiatt, de nekem a Def Leppard ugrott be többször is. A legjobban a címadó, a Find What You’re Looking For és a Tell Me What You Want sikerültek, de a többit sem kell ugratni. A dallamos bandáknál gyakori, hogy nagy szakadék tátong a húzódalok és a többi nóta között, de itt nem ez a helyzet, ez emeli ki az Alive-ot a kortárs hard rock lemezek tengeréből.

A hangzás ellenben nem túl acélos és nem is egységes, gyanítom, hogy a hangszeres részeket nem egyetlen stúdió-session alkalmával rögzítették, hanem ahogy éppen kiadta. A már említett Find What You’re Looking For eleje úgy szól, mint amikor az equalizeren mindent lehúzunk. De efelett könnyen átsiklunk, mert a dalok nagyon jók, és végülis ez számít. A Honeymoon Suite visszatért, hoztak nekünk 10 remek dalt, remélem, nem tűnnek el megint 16 évre.