A finn Poisonblack az egykori Sentenced torok Ville Laihiala  bandája, mely valamiféle gót metálban utazik. Nos, ha a Ville név feltűnik egy finn együttesben könnyen a HIM-re asszociálhatunk. Eben az esetben pedig baromira nem járunk messze az igazságtól. A különbség ma "csak" annyi, hogy amíg a HIM átment érzelgős nyálcsorgatásba, addig a Poisonblack csak ritkán vetemedik ilyesmire.

A Poisonblack Ville-je itt minden téren főnök. Ő a frontember és a dalok zöme is neki köszönhető. Igazából a zenekar valahol leragadt a korai HIM által játszott muzsikánál – ami ugye még jó volt – és még egy jó adag súlyt is sikerült beletenni ebbe. Hazájukban nem fekszenek rosszul, többször tanyáztak már a slágerlista elejében, de Európában is szépen cseng a nevük.

Pedig a Poisonblack egyszerre slágeres, mély, de fogós zenét játszik, de talán ezért nehezebb a listákra feljutni vele, pedig simán odavaló zene ez, jó értelemben. Ville hangja kicsit mélyebb és morcosabb, mint névrokonáé, de így is legalább öt baromi erős dalt termel ki a finn csapat ötödik lemezén.

Poisonblack-ék ravasz csákók, úgy ötvözik az európai metál ízeket, az amerikaival, hogy igazából mindenkinek a kedvére tesznek. Mindjárt a nyitó Piston Head tarol a szinte Disturbed rokon, modern metál témáival és szinte stadion-rock refrénjével. A klipes, nagyon HIM-es Mercury Falling az A Good Day For The Crows és a Maggot Song vénásan adagolható, különösen a hármas nóta ütős, kicsit stoneres riffjeivel. 

Sajnos a From Now-Here To Nowhere erőltetett lírája nekem nem jön be, ráadásul hosszú is, de legalább ellenpontozzák a Sycophant döngölős riffjével és ultradallamos refrénjével.  A The Dead-End Stream megint ballada a klisés fajtából, de azért szódával elmegy. Viszont az azt követő Futile Man hammondos, szinte ősrockba hajló hangjai nagyon rendben vannak. A Scars megint ballada, ez viszont a jobb fajtából való, bár a refrén kicsi Bon Jovisra sikeredett. Az albumot egy igazi sláger zárja Driftwood címmel, fülbe ülő refrénnel és dúdolható riffekkel.

A Poisonblack nagyon is élvezhető lemezt tett le az asztalra. Nagy megfejtések nincsenek a Drive-ban, egyszerűen be kell tenni a játszóba és nézni kell ki a fejből. A többit Ville megoldja.

Az április 27-én megjelenő album most egy lájkot követően, meghallgatható a Poisonblack facebook oldalán.