Ide az elejére egy szolgálati közlemény: elnézést kérek a zenekartól, amiért csak egy-két hónappal küldés után foglalkozom a cd-jükkel, de tudjátok, család, munka, no meg időközben beköszöntött a nyár – és még sorolhatnám a gyenge kifogásokat. Ezek után viszont arra kérném a tisztelt együttest, NE olvassák tovább ezt az írást. A végén még elbíznák magukat.
A sors játékaként éppen egyik kedves kolléga is egy „déli” muzsikáról írt, mégpedig a Dusty Chopperéről. A Southern Comfort is olyannyira déli, hogy északi. E cikk címe eredetileg Támad a Felvidék II lett volna, de a Phoenix Rt-ről szóló írás és e megjelenés közt oly sok idő telt már el, hogy senki sem emlékszik, mit akarok azzal a 2-vel. Ráadásul most nem a Csallóköz környékéről kapjuk a támadást, hanem Kassa vidékéről.
Mihez is hasonlíthatnánk a Hammerworld kötődésű, Nail Records bábáskodásával világra jött, igényes kivitelű pólyába, akarom mondani: borítóba, szövegkönyvbe bugyolált CD eszmei tartalmát? A hazaiak közül e tekintetben a HBB és a Sex Action a befutó. Más földrész tekintetében Vajda Jancsi művésznevű énekes-basszusgitáros hangját a fiatal, manírok nélküli Axel Rose-éhoz hasonlítanám. Nyugalom: kiállja a hasonlat próbáját! De akárkikhez hasonlíthatjuk a SC-t, zenéjük nem más, mint istállószagú blues metal. Csak éppen nem a tehéntartás fortélyairól szól. Másmilyen tehenekről lesz itt szó.
Az rendben van, hogy dirty rock, de a Kassa környékiek komplex háttérvilágot teremtett mindehhez. Egy talán soha, senki számára nem létezett dimenzióba kalauzolnak minket. Ahol csak füstös pubok, vidám ivászatok, könnyen kapható dögöskék léteznek, semmi egyéb. Tudományos leírás a homo italicusról, az italozó emberről. Igazi kocsma-filozófia. Mindig úton (piáldától-piáldáig) lenni, és minden reggel más lány ágyában ébredni. Hogy mennyire komolyan állítják a felvidéki bulizósok, hogy ilyen életforma tényleg van, arra bizonyíték a bónusz Csak te vagy. Ez egy általános, mosolyt fakasztóan laza, déli hangulatú dirty, amilyen az lenni szokott annyi más zenekar esetében. Pont így adja a kontrasztot a többi track ellenében, a rávilágítást, hogy mennyire véresen komolyan veszik a srácok ezt a lötyögős létformát.
Az e cikkhez mellékelt 10 perc című szerzeményben is valóságos drámát írnak abból a (sokunk számára ismerős) szituációból, amikor az ember az elfogyasztott nem kis mennyiség folyományaként képtelenné válik bármire is. Ez a drámaiság, ez a adja a Blues ’n’ Roll album báját. (Ha már itt tarunk, ez a lemezcím nem túl fantáziadús, nem tükrözi a borító mögött található produktum végtelen ötletességét, de hát ezt választották.)
Csupán néhány nótát emelnék ki. A nyitó Könnyen jön, könnyen megy azonnal kedvencemmé vált, és a továbbiakban sem taszíttatott le a trónról. A Szállt a füst szövege az Ossian Másnapos dalára emlékeztet. A muzsika viszont mást rejt magában. Itt ad számot a zenekar arról a megmagyarázhatatlan „hatodik érzékről”, melynek jele képpen az adott riff, vagy egyszerű hangsor pont úgy szólal meg, ahogy kell, őserővel kólintva fültövön a gyanútlan hallgatót. Az AC/DC ennek a nagymestere! Ebben a dalban például az énekes Vajda Jancsin és Binó Tibor gitároson túl Szilvási (szintén) Tibi billentyűje viszi a prímet. Különben is nagyon oké, ahogy megtalálták a hol Hammondként, hol zongoraként funkcionáló klaviatúra helyét. Nem tolakodik előtérbe, ahogy sok más esetben, de ugyanakkor nem is a gitárok mostohatesójaként festeget a háttérben. Végül Kiss Flórián dobost kell megemlíteni, rendesen püföl, ritmusai szinte már dallamszámba mennek, bár én még egy kis kakaót nyomtam volna a dobsoundra a végső keverés során.
Visszatérve a dalokra: megemlíthetném még a Nem az otthonomat, melynek refrénje, érdekes módon számomra a Tízezer lépés korszakbeli Omegát idézte fel. Az Apró szikra pedig – ahogy a cím is adja magát – egyszerű gondolat, mégis nagyot mond! Külön kiemelendő, hogy a dalszövegek értelme, logikája nem áldoztatik fel egy-egy „zseniális” kecskerím miatt, hanem jól megásott medrükben csordogálnak, hogy – a hozzájuk adott megafeelinges zenével egyesülve – elvarázsolják a hallgatót. Amíg hallgatod, addig menthetetlenül együtt bulizol a felvidéki fiúkkal, és csak utána engednek dönteni: kell-e neked ez a világ, vagy sem.
