Death Angel, Annihilator, Testament - ez az összeállítás bármely fesztiválon kiemelt programként szerepelne, de külön-külön is húzónév mindegyik zenekar és mi most ezt egyszerre kaptuk meg egy este! A Bay Area két legendája, a Testament és a Death Angel is a tavalyi lemezeikkel turnéznak, az Annihilatornak pedig két héttel a koncert előtt jelent meg az új lemeze. A Testament vezette turné hatalmas siker, a budapesti koncertre már elővételben elkelt az összes jegy, a szombat este remeknek ígérkezett!
Death Angel
A Death Angel a tőlük megszokott lendülettel kezdett és a koncertteljesítményükről leírni, hogy fantasztikus szinte közhelyszámba megy. A DA változatlanul az egyik legerősebb koncertbanda és a rendelkezésükre álló szűk 40 percben egyszerűen belegyalultak a földbe! A zenekar koncertjeinek van egy hangulata és karizmája, ami nem sokakban van meg a műfajban. A koncert hangos, gyors, dühös és energikus volt, igazi elemi erejű Death Angel buli, csak fájdalmasan rövid. Szokásukhoz híven mindenki kifogástalanul tette a dolgát, Rob Cavestany és Ted Aguilar játéka egy másik világba küldött, Will Carroll pedig az este legjobb dobosa volt. Ha figyelembe vesszük, hogy utána Gene Hoglan is színpadra lépett ez nem kis dolog!
De igazából Mark Osegueda uralta a színpadot és a Death Angel ereje pontosan átjött a rövid program és a legnagyobb slágereik hiánya ellenére is, és a tömeg lelkesedése sem volt kisebb mint máskor a DA bulikon. A csapat egyike legnagyobb kedvenceimnek és azt hiszem ott voltam az összes magyarországi koncertjükön, de most sajnos egy szomorú esemény kapcsán kellett olyasmit látnom-hallanom a zenekartól amit korábban még soha: Malcolm Youngot pont a koncert napján érte a halál, Mark Osegueda énekes megemlékezett róla néhány szóban és az emlékére eljátszották Dog Eat Dogot, a feldolgozásban ugyanúgy megvolt a szenvedély, a tűz, az odaadás mint az eredetiben.
A Death Angel - amelyet még soha nem láttam ilyen rövid produkcióval - már régen koncertezett Európában és most kénytelenek voltunk beérni ezzel a rövid bulival, de Mark megígérte, hogy visszatérnek. Én biztosan ott leszek!
Setlist:
Father of Lies
The Dream Calls for Blood
Claws in So Deep
The Ultra-Violence / Thrown to the Wolves
Mistress of Pain
Dog Eat Dog (AC/DC cover)
The Moth
Annihilator
A Death Angel a metal színtér egyik, ha nem a legjobb koncertzenekara, így utánuk fellépni kifejezetten hálátlan feladat. Ez a hálátlan szerep jutott most az Annihilatornak. Még az amúgy zseniális Jeff Waters is felkötheti a gatyát, ha nem akar erőtlennek és gyengének tűnni! De akárcsak a Death Angel az Annihilator is ott van színtér legjobb koncertzenekarai között és nem könnyű leiskolázni őket. Az Annihilatornak sem jutott túl hosszú játékidő és mindössze nyolc dallal kellett megoldaniuk, hogy minden rajongó elégedetten távozzon a koncert után. Így a kötelező új dalok mellett biztosra mentek: Set The World On Fire, Phantasmagoria, Alison Hell és végül a W.T.Y.D.
zárta a fájdalmasan rövid koncertet. Alapművek.
A világ egyik legjobb gitárosa mellett nem lehet könnyű sora egy zenésznek, de Rich Hinks basszer és Aaron Homma gitáros is odatették magukat, a figyelem leginkább mégiscsak a gitárfenomén frontemberre, az énekesi poszton is remeklő Jeff Watersre összpontosult, aki ezúttal is jó hangulatban a tőle megszokott könnyedséggel vezényelte le a koncertet. De ezúttal Waters hiába húz magával, hiába feszes és erős, a hangzás közel sem volt tökéletes és hiába adták elő metronóm pontossággal a dalokat, a hangzás ha nem is vágta agyon az egész bulit, élvezhetőségben messze elmaradt az A38-on látott koncerttől, így nem volt olyan katartikus élmény a közönségénekeltetés, Jeff humora és közvetlensége ellenére sem, de azért így is remek hangulat kerekedett.
Setlist:
One to Kill
King of the Kill
No Way Out
Set the World on Fire
Phantasmagoria
Twisted Lobotomy
Alison Hell
W.T.Y.D.
Testament
Hiába thrash-veterán, hiába legendás Bay Area zenekar a Testament biztos vagyok benne, hogy a két nyitózenekar húzza magával a Testamentet is. Valószínüleg ők is érzik, hogy ebben a társaságban nem lehet hibázni vagy a két másik zenekar simán ellopja a showt! Ezúttal nem volt semmi zavaró körülmény vagy a korábban szinte menetrendszerűen jelentkező technikai probléma. Főzenekarhoz méltó színpadképpel, profi látvánnyal és fényekkel álltak színpadra. Bár csalódást igazán sosem okoztak, szombat este biztosan felülmúlták minden rajongó várakozását, nem egyszerűen jók voltak, hanem 110%-os teljesítményt nyújtott a zenekar, ez maga volt a thrash metal és az általam eddig látott legjobb Testament koncert volt a szombat esti buli!
A program átfogta a teljes karrierjüket, az első öt szám az utolsó három albumról szólt, azok közül is a zúzósabbak, amivel alaposan felpörgették a bulit és Signs of Chaosig és Alex Skolnick szólójáig ezen a magas szinten tartották a fordulatszámot.
A kemény ütemeket szóló követte, de sem Alex szólója, sem az egyik legdallamosabb Testament szám, az Electric Crown nem törték meg a lendületet-különösen, hogy ezeket az Into The Pit és egy ritkán hallható szerzeményük a Low követte. Alex Skolnick önmagához képest is kiemelkedő formában volt és a többnyire visszafogott Skolnick most igazi gitárhősként volt jelen a színpadon. Ő is tisztelgett Malcolm előtt (a T.N.T.-vel), de a szomorú esemény nem árnyékolta be a bulit, az egész jó hangulatú volt és a zenekar is látványosan élvezte a fellépést. A zseniális Steve DiGiorgio – Gene Hoglan páros is messze felülmúlt bármit, amit korábban láttam tőlük. Gene Hoglan mint mindig, tökéletes volt, és még a Steve DiGiorgio basszusszólónál sem éreztem az egészet felesleges időhúzásnak. De Eric Peterson is hibátlan volt, és úgy hozta a riffeket mint senki más. Chuck is jó formában volt, a Low-ban hozta a hörgést ahogyan kell, ugyanakkor a dallamos Practice vagy a már említett Electric Crown sem okozott gondot neki.
A végén a fiúk visszajöttek még két dalra, a Practice What You Preach - Over The Wall kettőse pedig tökéletes lezárása volt a közel kétórás thrash-ünnepnek. Testament szett nagyon erős volt. A zenekar az elmúlt években csúcsteljesítményt nyújtott minden új albumon és most végre élőben is.
Setlist:
Brotherhood of the Snake
Rise Up
More Than Meets the Eye
The Pale King
Centuries of Suffering
Signs of Chaos (Alex Skolnick solo)
Electric Crown
Into the Pit
Low
Stronghold
Throne of Thorns
Guitar Solo (Eric Peterson)
Eyes of Wrath
Drum Solo (Gene Hoglan)
First Strike Is Deadly
Bass Solo (Steve DiGiorgio)
Urotsukidôji
Souls of Black
The New Order
Encore:
Practice What You Preach
Over the Wall
