Az Alter Bridge mára lényegesen több lett, mint az az együttes, amely a Creed romjain alakult még 2004-ben. Az elmúlt pár évben azonban meredeken felfele ível a népszerűségük, köszönhetően valószínűleg Myles Kennedy énekes Slash mellett aratott sikereire. Mark Tremonti gitáros az elmúlt években kiadott egy szóló-albumot, míg Myles jó sokáig turnézott Slash-sel, de azt mondta, ha télen vége a turnénak jön az új Alter Bridge album, mert ez mégiscsak a saját gyerekük.
Mark Tremonti a nekünk adott interjúban súlyos, de nem annyira sötét, és ami lényeges metálosabb korongról beszélt az új album kapcsán. Persze az olyan zenekaroknál, mint az Alter Bridge is, akik tipikusan az amerikai modern metál vonulat részesei ez még nem biztos, hogy észrevehető változást jelent. Viszont Tremonti most nem beszélt mellé.
Ugyanis a nyilvánvaló stílusjegyek mellé, abszolút metálos megszólalás társul. Természetesen Myles Kennedy magas fekvésű énekhangja miatt kilométerekről megismerhető az AB zenéje, de több súlyt pakoltak rá, valamint bonyolultabb dalszerkezetek is felütik a fejüket. Michael "Elvis" Baskette producer már több lemezen dolgozott együtt a zenekarral, valószínűleg ez a némileg más megszólalás sem okozott problémát neki.
Értékelendő, hogy a 12 dalt 62 percben tálalja a zenekar a rajongóknak, de a végére egy picit sok lesz a dolog, főleg a 6 perc körüli dalok fáradnak meg egy kicsit. Ettől függetlenül sodrós és igen erős a Fortress.
A nyitó hármas, köztük a klippes Addicted to Pain-nel igencsak megadja az alaphangot. A hármas Bleed It Dry pedig a maga nemében zseniális, a közepére beillesztett progos rész pedig csak dob a dolgon. Utána a Lover – ahogy a cím is sejteti – az első ballada a lemezen, Kennedy pedig bebizonyítja, hogy miért is az egyik legjobb énekes a világon. A The Uninvited akár Tool is lehetne az eleje alapján, de végülis nem az lesz, az utána következő Peace Is Broken viszont egy slágeresebb darab.
Amellett azonban, hogy az album egy kemény, de slágerorientált albumnak készült, igazi nagy durranás nincs rajta, igaz egységesen erős a színvonal. Igaz ez album második felére is, bár a Calm The Fire megcsillant valamit. A Waters Risingban Mark Tremonti énekel, igaz füstös grunge hang az övé, a dal is egy post-grunge opusz inkább. A lemez hátralévő részében többfajta dalt is kapunk. A Cry A River egy kicsit kapkodóbb témára épül, de ez nagyon erős darab. A Farther Than The Stream egy sötétebb szerzemény, nagyon bika középrésszel. Az All Ends Well egy tipikus amerikai ballada, míg a lemezt záró címadó dal, egy sötétebb grungosabb és jóval összetettebb tétel.
Kellemes hallgatnivaló az Alter Bridge új albuma, talán előre is léptek fele egyet, legalábbis ugyanabba a folyóba nem léptek az biztos. Jó zenészek, jó dalszerzők alkotják a csapatot, mégis egy pici plusz hiányzik még. Hogy ez a plusz micsoda meg nem mondom, de talán a kiugró nagy dalok még hiányoznak innen.
