Bevallom férfiasan, hogy mostanában egyetlen albumot sem vártam annyire, mint Ice-T és a Mádáfakák, azaz a Body Count legújabb mélyütését, a Manslaughter címet viselő albumot, amelyet 8 év elteltével hoztak össze, hogy emlékeztessenek rá, hogy "Body count's in the house" haver!!
Természetesen én is, mint megannyi sorstársam anno Ice-T - Original Gangster című albumán hallottam először Body Count-ot, azt a bizonyos Body Count című nótát, mondanom sem kell, hogy azonnal kaki-pisi a nadrágba, majd kőkemény gangxsta vált belőlem már az első hallgatás után, szerintem ez sem csak velem történt meg akkoriban. Tudom, hogy nem fognak Nobel-békedíjat kapni a srácok a szövegeik miatt, nem kell rejtett tartalmat keresni a sorok között és a zenéjük sem forradalmi, vagy korszak alkotó, de nem is ezért szeretjük őket. Hanem, mert alpári, kőkemény amit csinálnak és mert lealáznak mindent és mindenkit, akit csak lehet.
A mádafákin lemez 14 dalt tartalmaz 50 percben. Nem kell aggódni, van itt minden ami szem-szájnak ingere, gyors hardcore-punk tekerés, súlyos témák, csordavokál, hip-hop, keménykedés. Az első nótát már egy ideje ismerjük, ugyanis a Talk Shit, Get Shot című szerzeményre született a leszt fákin ofisöl video. A Pray For Death egy elég kemény mosh résszel indít, amely egy idő után átmegy egy kis hardcore/punk taposásba, szerintem az egyik legjobb nóta a lemezen, legalábbis én csípem. Yo!
Csekidát. A 99 Problems BC egy feldolgozás, illetve átdolgozása Ice-T, Bitches 2 című nótájának, bár ez csak a dallmból derül ki. A 4. Back to Rehab nótában, már előkerül a dupla lábgép és egy király B.C. ízű gitárszóló is. Majd következik az album címadó nótája a Manslaughter, egy fákin középtempós arcba mászás. A 6. helyet a lemezen a Get a Job című szerzemény foglalja el, számomra a második favorit nóta az albumon.
Majd meglepetésemre egy Suicidal Tendencies klasszikusk feldolgozása is helyet kapott, az Institutionalized 2014, kicsit átírt szöveggel. A Pop Bubble nótában Jamey Jasta-val tolja az igét Ice vezér. Majd az Enter The Dark Side egy lassú őrlés, kicsit régi B.C.-re emlékeztető kezdéssel és gitárjátékkal. Az album tizedik nótájaként szintén egy gyors tuka-tukával kezdődő kőkemény a Bitch in The Pit címet viselő nóta hallható. "MOVE YOUR ASS!!" :D
A Black Voodoo Sex az egyik leggyengébb dal a lemezen, de lehet, hogy csak valamiért nekem nem jött be. A szövegvilága a hurkatöltés rejtelmes világába kalauzol el minket. Viszont a 12-es számú Wanna Be A Gangsta egy jó kis zúzás, amolyan albumzáró dal lehetne....de nem az, mert még maradt két nóta ... az I Will Always Love You egy 5 perces tétel, amiben még éneket is hallhat az ember, amolyan Winner Loses-ra emlékeztető éneket, de persze nem olyan kiválót, mint amit a fent említett himnuszban hallhatunk. Az utolsó helyen pedig a 99 Problems BC című szerzemény Rock Mix verziója hallható...hanyagolható, sőt szerintem feleslegesen került fel a lemezre, de ezt majd ti eldöntitek.
Összegezve, nem csalódtam a Mádáfakákban, de nem ez az album lesz az a lemez, amit egy Body Count-szűz fülnek először ajánlani fogok. Jó húzós album kerekedett belőle, fain hangzással, kemény nótákkal, de valahogy nekem hiányoznak a KKK Bitch, Born Dead, Cop Killer kaliberű atomcsapások.....majd legközelebb talán, de reméljük arra nem kell újabb 8 évet várnunk. Sajnos nem tudok nem elvakult lenni ezzel a bandával, de tény, hogy nem ez a legkirályabb korongjuk, mert hallottunk ennél sokkal jobbat is tőluk. Viszont 8 év után ismét adtak valamit, valami olyat, amitől 50 percre újra 15 éves gettókirálynak éreztem magamat. Yeáh, jo-szánámábics-mádörfáking fákk junomszé'! Písz!
