Hollywood utcái a mondás szerint álmokkal vannak kikövezve. Ezek az álmok azonban többnyire nem válnak valóra, nem úgy mint a Hollywood Undead tervei arról, hogy egyszer sztárzenekarként állhassannak a színpadon. Az együttes hangzása igazi modern rockzene, ami magába olvaszt minden olyan stílust, ami fontos lehet, a hip-hop nagyszájú szövegei, a metal hangzás, és az indusztriál ütemek a legjobb arányban keverednek a Hollywood Undead zenéjében, nem csoda, hogy első, 2008-as Swan Songs című albumuk is közel egymilliós példányszámban fogyott világszerte.
A Hollywood Undead új lemeze messze a legkétszínűbb lemez, amit mostanában hallgattam. Szándékosan nem írtam sokszínűt, mert ennek szónak pozitív kicsengése van, és ez jelen esetben nem lenne helyénvaló. Így aztán az első „találkozás” a bandával eléggé furcsára sikerült, mert ennek a kétszínűségnek köszönhetően (vagy épp ellenkezőleg) elég sokszor fordult meg a lejátszóban a