Van abban valami nagyon megható, ha egy hatvan (!) éve működő, európai hard rock zenekar megtölti Magyarország legnagyobb méretű, fedett koncert helyszínét. Némileg magyarázza ezt, hogy az együttesnek két kirobbanó korszaka volt, a nyolcvanas, kilencvenes években egyaránt, így több korosztályt meg tudnak szólítani. Arról már nem is beszélve, hogy legendás balladáiknak köszönhetően a korabeli médiumok is befogatták a német „ízeltlábúakat”, így nem nagyon létezik hazánkban sem negyven évesnél idősebb lakos, aki ne tudná kapásból eldúdolni a Still loving you refrénjét, vagy elfütyülni a Wind of Change intróját.
Azt már tudni lehetett, hogy Matthias Jabs balesete miatt kényszerült lemondani a szeptemberi német koncertjeit a Scorpions, de hogy mi volt a baj, azt nem közölték eddig. Nos, a gitáros a bérelt nyári lakjában zúgott le a lépcsőn és olyan "szerencsésen" sikerült a művelet, hogy a bal kisujja két helyen is eltört, de a tétet még emelte a bal sarkának törésével is. A legenda már túl van a műtéteken, a tervei szerint a lehető leghamarabb szeretne újra gitározni, de a szeptember tutira kiesik neki.
A Scorpions 
Ezzel a résszel betölti a tizennyolcat a Balhés borítók sorozat, mondhatjuk, hogy nagykorú lett a drága. Ennek megfelelően ebben a részben lesz cici, puni, de néhol némi érthetetlen lázadás is. De fogjunk akkor bele!
Van, hogy egy zenekar akarva-akaratlanul, de kicsit túlfeszíti a húrt. Hogy most azt dalokban teszi, az egy dolog, hiszen a rock és a metal mindig is valamilyen szinten a lázadásról szólt, de sokszor már a képi körítés is átlép egy bizonyos határt. Most például tonnányi vallásellenességgel, cicikkel, meg kannibalizmussal.
Nem ritka eset, hogy egy zenekar külön megnevezést alkalmaz a rajongóira. Így nem szimplán "rajongók", vagy "fanok" a követőik, hanem valami extra titulus tulajdonosaik ők, ami valljuk be: erősíti a kötődést az előadó és a nagyközönség között. Ezek közül mutatok be pár példát.
Van, hogy egy zenekar akarva-akaratlanul, de kicsit túlfeszíti a húrt. Hogy most azt dalokban teszi, az egy dolog, hiszen a metal mindig is valamilyen szinten a lázadásról szólt, de sokszor már a képi körítés is átlép egy bizonyos határt. Itt egy újabb merítés ezekből a képekből!
