
Új dallal ünnepli a Century Mediaval való szerződését a Sólstafir

A tavaly decemberi koncertet követően újra útba fogja ejteni Magyarországot a Sólstafir. Az izlandi csapat még mindig a Berdreyminn bemutató köreit futja, viszont most egy érdekes extrát is kap majd a közönség: a csapatot vonósokkal kibővülve szemlélhetjük majd meg az A38 színpadán, így egy teljesen új arcát mutatja majd a muzsika.
A Berdreyminn című Sólstafir korong még májusban jelent meg, viszont van miért klipet csinálni hozzá: egyrészt egy nagyon jó lemezről van szó, melynek több dala is nagyobb figyelmet érdemel, másrészt december 7-én újra magyar földre lépnek, méghozzá a Myrkur társaságában, ahol jó eséllyel a most frissen klipet kapott Hula is fel fog csendülni. A videó persze nem éppen vidám, de nem is ezt várjuk az izlandiaktól.
Nemrégiben új videóval jelentkezett az 1995 óta létező izlandi veteránokból álló brigád, azaz a Sólstafir. Az új videót/dalt a május 27-én, a Season of Mist kiadó gondozásában napvilágot látott legújabb Berdreyminn című lemezükön már hallhattuk. Ez a dal pedig nem más, mint a közel 6 perc hosszúságú Silfur-Refur címre keresztelt tétel. A dalhoz készült videót Nico Poalillo and Peter Beste rendezte, amelynek eredményét a hajtás után meg is nézhetitek.
Ugyanis annak, hogy az izlandi Sólstafir egy koncertvideóval rukkolt elő, ami az utolsó Ótta című lemez egyik dalához készült el, egyéb apropója is van. Méghozzá, hogy nekiláttak megalkotni egy új nagylemezt, ami majd a hetedik lesz a sorban, és más egyebet még nem is lehet róla tudni, mindössze csak annyit, hogy maradnak a Season of Mist kiadónál. A Dagmál címen futó videó anyaga egyébként hosszú hónapokig gyűlt a bulikon, míg vágószobába került. Az eredményt pedig itt láthatjátok a hajtás után.
Ez a nap is felvirradt végre! Elérkezett az év, általam leginkább várt koncertje! Nekem november 19-e volt a Karácsony, a Mikulás, a Nyuszi és minden egyéb, aki hoz is valamit, nem csak visz. Még két éve nyáron, a festői Sástón győződhettem meg arról, hogy a Sólstafir nem csak lemezen képes elvarázsolni, hanem élőben is képes hozzá rakni azt a pluszt, amitől még tökéletesebb lesz az összkép. Az egy teljes értékű koncert volt, azóta sajnos csak előzenekarként, roppant kevés műsoridővel láttam őket, hiszen a 40-45 percekbe 4-5 nóta fért, ami édes kevés. Az évek kemény munkája viszont meghozta az eredményét! Az izlandiak telt házas bulik sorával nyomultak előre Németországon át, és hála Zérónak és a Negatív Art. Prod.-nak, elérve hozzánk, nálunk is learatták munkájuk gyümölcsét. A jó kapcsolatnak hála, mi is részesei lehettünk a Sólstafir első, headlineres koncert körútjának, aminek apropója nem más, mint az Ótta-ra keresztelt új lemez, ami bennem elég vegyes érzelmeket keltett.
Furcsa nevek, misztikus borítók, nehezen bekategorizálható hangfolyamok. Ez csak egy része annak, amit az évtizedes múltra visszatekintő Sólstafir formáció nyújtott a világnak. A magyar közönség 2014-ben pedig nem csupán az elsöprő energiájú nagylemezek és a nyár végén megjelent új album, hanem a zenekar közelgő budapesti fellépése miatt is örülhet, hiszen ma este a Dürer Kert színpadán is bemutatják Ótta című új anyagukat.
Furcsa nevek, misztikus borítók, nehezen bekategorizálható hangfolyamok. Ez csak egy része annak, amit az évtizedes múltra visszatekintő Sólstafir formáció nyújtott a világnak. A magyar közönség 2014-ben pedig nem csupán az elsöprő energiájú nagylemezek és a nyár végén megjelent új album, hanem a zenekar közelgő budapesti fellépése miatt is örülhet, hiszen november 19-én a Dürer Kert színpadán is bemutatják Ótta című új anyagukat.
Kint megállás nélkül esik, a hajnali köd nyomokban még az aszfalton csücsül, s miközben a hangfalakból örvénylik a melankolikus muzsika, a dzsátubéról gyorsan kikeresek egy aktív vulkánról készült doksifilmet, és kiteszem nagyban a tévére. Sajnos gejzírt sehogy sem tudok beszerezni, így csak egy lightos cigivel tudom még autentikusabbá varázsolni a közeget, mielőtt nekikezdenék írni az általam roppant módon várt új Sólstafir nagylemezről. Ezek az izlandi cowboyok az évek során belopták magukat a szívembe, és a Köld lemez óta hibátlan teljesítményt nyújtanak mind élőben, mind a stúdióban. Az év nagylemeze várományos volt az Ótta, főleg miután vagy tizenötször lepörgettem a címadó dalt, amikor megjelent. Hogy nem így lett, arról részben maga a zenekar, részben pedig az univerzum legjobb zenekarának (MurderCityDevils) idei visszatérő lemeze tehet.