
Balhés borítók 23.

Meggyőződésem, hogy ha az Animals nem épp a The Dark Side Of The Moon és a Wish You Were Here utódjaként, illetve a The Wall közvetlen előzményeként jelenik meg, jóval gyakrabban emlegetnénk ezt az 1977-es évjáratú lemezt. Noha a tizedik Pink Floyd albumnak korántsem olyan mostoha a megítélése, mint az 1983-as The Final Cutnak, kétlem, hogy sokaknak az elsők között jutna eszébe a gyárkéményes borítóba csomagolt korong, ha a ’70-es évtized Pink Floyd lemezei kerülnek szóba.
A Pink Floyd már az 1973-as The Dark Side Of The Moonnal véglegesítette pozícióját a legnagyobb hatású, örökérvényű előadók szűkre szabott körében. Az 1979-es The Wall pedig részben a lemez alapján készült filmnek is köszönhetően a zene dimenzióján túl, összművészeti szempontból is elérte ugyanezt. A Pink Floyd pályaíve tehát a hetvenes években meredeken ívelt felfelé, a zenekar tartóoszlopai azonban a háttérben már javában roskadoztak.
A Pólus Rock Klub programsorozata a mozi nagytermében rendezett élőkoncertekkel és koncertfilm vetítésekkel tiszteleg a rocktörténet legendás zenekarai előtt. A sorozat következő programjain a Rolling Stones, a The Doors és Pink Floyd örökzöld dallamait idézik meg.
A hazai Pink Floyd rajongóknak idén nem lehet okuk panaszra, hiszen 2021 során három említésre méltó, a zenekarhoz köthető kiadvány is megjelent. A tavasz folyamán érkezett a Live At Knebworth című archív koncertanyag, melyről mi is megemlékeztük, a napokban boltokba került az A Momentary Lapse Of Reason újrakiadása, az Álomgyár Kiadó pedig gondoskodott arról, hogy az év végére ne maradjunk olvasnivaló nélkül sem.
Still Wish You Were Here - A Tribute To Pink Floyd címen egy különleges feldolgozáslemezt adott ki a Cleopatra Records. Az ötszámos anyagon egy rakat ismert zenész dolgozta fel David Gilmourék egy-egy nótáját, még felsorolni is sok lenne (kiemelni pedig a többiek számára sértő), kik azok, akik tiszteletüket tették az albumon. Az egyszerűség kedvéért a dallista és a közreműködő muzsikusok neve az alábbiakban, ahogy a Have A Cigar videója is, melynek az éneksávjaiért a Dream Theater torka, James LaBrie felelt.
A Pink Floyd egyetemes könnyűzenére gyakorolt hatását, úttörő voltát úgy gondolom, hogy felesleges ecsetelnem. A 60-as években irányt mutattak többek között a születőben lévő art és progresszív rock műfajoknak, a 70-es évtizedben pedig gyakorlatilag a maguk képére formálták a populárisabb könnyűzenét is. A 80-as években talán már kevésbé voltak kreatívak, melyben belső, személyes válságuk mellett az is közrejátszhatott, hogy ebben az évtizedben mindössze két nagylemezt jelentettek meg.
Lesz mit lapozgatnia a zenerajongóknak, az már szent! Egy egész sor olvasmány lát majd napvilágot az év folyamán, ezek között ott lesz Brian Johnson (AC/DC) és Rob Halford (Judas Priest) önéletrajza, valamint a Led Zeppelin és a Pink Floyd karrierjét összefoglaló album is ott figyelhet az igazán lelkesek polcán - nem megfeledkezve arról, hogy a Dudich Ákos által fordított Dave Mustaine könyv is itt van már a kanyarban! De mit is érdemes tudni ezekről a finomságokról?
Öt év után először lesz egy olyan új dal a nagyvilág darabja, melynek a szerzője David Gilmour. A Pink Floyd volt gitárosa, énekese a Yes, I Have Ghosts című dallal ajándékozza majd meg a gyűjtőket, mely Polly Samson A Theatre For Dreamers című hangoskönyvének része lesz. Ez június 25-én fog megjelenni.
Mindössze huszonnégy órán keresztül lett elérhető a Pink Floyd legendás koncertfilmje, a Live At Pompeii, melyről mi is majdnem lecsúsztunk. Ha még gyorsan el szeretnétek csípni az egy órás alkotást, itt a lehetőség!
A Pink Floyd örök klasszikus. Lehet őket szeretni, nem szeretni, de hogy a mindenkori rockzenére hatalmas hatással vannak, az tagadhatatlan. Valószínűleg emiatt, illetve a zenekar iránti tiszteletből dönthetett úgy a The Sword gitárosa, Kyle Shutt, hogy felveszi a teljes Dark Side Of The Moon albumot, mégpedig doomba ágyazva. És tudjátok mit? Nem is lett rossz!