Page Hamilton és kísérő zenekara a jubiláló Betty lemezről megemlékező turnéjával érkezett hozzánk. Az 1994-es anyag nálam mindig is amolyan másodhegedűs volt a diszkográfiában; bocs, de részemről a Meantime a zenekar magnus opus-a. A kerek évforduló azonban jó apropó ahhoz, hogy a tavalyi Left lemezzel kapcsolatos körök lefutása után egy kis nosztalgiázásnak is legyen helye.
A Helmet tavalyi lemezbemutató koncertje után nem váratja sokáig magyar rajongóit: december 3-án Page Hamilton és bandája az Analog Music Hallban koncertezik, ráadásul legendás, Betty című lemezük 30 éves jubileumi turnéjával érkeznek. A koncert Facebook eseménye ITT található, a jegyeket ITT tudjátok megvenni.
Ha a Helmetről írok, nem állhatom meg, hogy ne nosztalgiázással kezdjem, hiszen 28 év telt el az első találkozásom óta Page Hamilton egyszemélyes zenekarával. Floridában éltem, internet még sehol, lemezboltokba jártam be és szórólapokról tudtam meg, kit lehet elcsípni a környéken. Amikor megláttam a Helmetet, majd kiugrottam a bőrömből! Kevés cd-m volt akkoriban még, de amikor elkezdtem a kazikat digitálisra cserélni, a Meantime és a Betty elsők közt volt.
A 90-es évek derekán járunk, az AvtoVAZ járműgyártó vállalat sláger termékében repesztünk Szombathelyre a haverokkal, a friss jogsi ott ropog a belső zsebemben az autórádióból meg a Helmet üvölt. Nyugat-magyarországi Wayne’s World Zsigulira meg alternatív metálra hangolva, bekönnyezek, ha csak rá gondolok.
Heti dalmegosztásunkban az edzőtermi metalé a főszerep. Hogy az milyen? Izmos. Nagyon izmos. /Fotó No Cure, Thaddeus Sisneros/
Heti dalmegosztásunkban skatepunk életérzés, alternative rock, keresztény nu-metal, trip-hopos lebegés és belezős death metal. /Fotó: P.O.D., Alicia Hauff/
Új lemezre készül a Helmet. A november 25-én Budapestre látogató kvartett november 10-én szállítja majd le a tizenegy dalos, Left címre keresztelt anyagot, melyről a nyitódal, a Holiday után a folytatás, a korongokon másodikként felsorakozó Gun Fluf is kikerült. A nóta klipet is kapott, ezt a már kiadott Holiday-jel és a borítóval, dallistával együtt mutatjuk!
Heti dalmegosztásunkban légies dallamok kontra a pokol bugyrai. Lesz itt minden, mint a búcsúban, sőt még annál több is. /Fotó: Myrkur/
Hét év szünet után végre új nagylemezt ad majd ki a Helmet. A Left címre keresztelt anyag november 10-től lesz elérhető, erről az arra abszolút méltó Holidayt emelték ki elsőként. Aztán ha élőben is lenne kedvetek elcsípni őket, november 25-én erre s lesz lehetőség, ehhez az Analogba kéretik majd elzarándokolni.
Page Hamilton már többször is kinyilatkoztatta, Budapest az egyik kedvenc városa, így már-már természetesnek mondható, hogy az őszi európai turnéból most sem marad ki Budapest. A Helmet november 25-én tér vissza hozzánk új lemezével, az Analog Music Hallba.
Május 8-án a Dürer Kertbe látogat a Helmet. Page Hamilton és csapata a Move On: The Covers and Hits Tourra keresztelt kanyar részeként veszi be a fővárost, a bulin talán nem váratlan módon feldolgozásokkal és a Helmet abszolút ászaival érdemes majd számolni.
A közismerten italomán Mike Patton valószínüleg nagy rajongója az olasz konyhának is, ugyanakkor gond nélkül elfogyasztja (majd szépen visszaöklendezi ) saját cipőfűzőjét, ha a helyzet úgy kívánja. A Tomahawkban is ezek a szélsőségek adják egymásnak a kilincset, aztán a nagy jövés-menésben végül olyan albumok bírnak születni, mint a friss Tonic Immobility.
Ahogy most látszik, úgy jó ideig nem kell koncertre járnunk. Legyen az klub-, vagy arénakoncert, esetleg fesztivál, augusztus 15-ig mindenki kárhozatra van ítélve, szervező és koncertlátogató egyaránt. Így aztán nem marad más, mint a visszaemlékezés. 10 részes sorozatunkban, most minden évből 10 koncertre emlékszünk vissza a koncertbeszámolók és egy rakat fotó segítségével. Elsőnek egy összevont év (lévén az oldal e környékén indult és még nem pörgött annyira, mint manapság) jön, mégpedig a 2009 és 2010-e esztendők. Természetesen kommentben jöhetnek majd azok a koncertek, amelyekre Ti is jó szívvel emlékeztek vissza az adott időszakból.
Mike Pattonnak most valami csúnyán bekattant. Nem elég, hogy a Mr. Bungle demó-miniturnét csinál, meg a Faith No More is útra kel a nyáron, a Corpse Flower lemeze mellett még a Tomahawkra is jutott ideje a frontembernek - ne kérdezzétek, hogyan. Akárhogy is, Duane Denison egy Rig Rundown videóban bebökte, hogy bizony újraéledt ez a formáció is, melyben a Jesus Lizardos gitároson kívül Trevor Dunn (Mr. Bungle) és John Stainer (Battles, ex-Helmet) is ott figyel a frontember mellett. Egy tuti, egy western-ízű nóta, a High Noon már erősen készülőben van!
El sem tudom képzelni, mi játszódhat le Page Hamilton fejében, amikor kilép a közönsége elé egy olyan helyen, mint a budapesti Dürer 041-es terme. Ha onnan nézzük, hogy az ókori Rómában a születéstől számított élettartam 20 és 30 év között volt várható, nos, ebben az olvasatban hálát rebeghet az égieknek. Hiszen itt most a zenekara fennállásának 30. évfordulójára emlékeztünk. De ez itt már nem az ókor. Ha megbetegszel, beslattyogsz egy kurva patikába, és már zúdul is a halleluja. És míg az ókorban képtelenség lett volna villanygitárral befutni, manapság ez a New York-i csávó a maga szarkasztikus humorával, és egyedi gitárhangzásával egykoron stadionokat szórakoztatott.
A Helmet idén lesz 30 éves, ennek apropójából pedig Page Hamilton és bandája úgy döntöttek egy 30 állomásos európai, majd egy 30 megállós amerikai turnéval ünnepelnek, mindenhol egy 30 számos szettel. A bűvös 30-as buliból természetesen a frontember egyik kedvenc városa, Budapest sem maradhat ki.
Javában dübörög a nyár és a fesztiválok fellépőin túl Budapestre is jobbnál-jobb rock zenekarok koncertjeire tombolhatunk. Júliusban először lép fel Magyarországon a maori nyelven játszó Alien Weaponry, augusztusban többek között jön a Black Tounge, tűzijáték helyett a Bury Tomorrow játszik, míg szeptemberben az Acres és az idén 30 éves Helmet érkezik a Dürer Kertbe.
A Helmet idén lesz 30 éves, ennek apropójából pedig Page Hamilton és bandája úgy döntöttek egy 30 állomásos európai, majd egy 30 megállós amerikai turnéval ünnepelnek, mindenhol egy 30 számos szettel. A bűvös 30-as buliból természetesen a frontember egyik kedvenc városa, Budapest sem maradhat ki, úgyhogy találkozzunk szeptember 24-én a Dürer Kertben.
Rögtön egy komoly csalódással indultam el a fesztiválra és ilyenre még nem volt példa a BA kapcsán. Nagyon örültem amikor bejelentették a Suicidal Tendencies fellépését, lévén az egyik kedvenc bandám, de a 0. napra került a koncertjük, amit elég későn jelentettek be a szervezők és mint annyian mások én sem kalkuláltam a 0. nappal, amikor szabadságot kértem, így maradt az eredeti, keddi indulás és az elszalasztott Suicidal koncert. Nem igazán dobta fel a hangulatomat, hogy így alakult, mert nincs annál rosszabb érzés, ha lemaradsz egy kedvenced bulijáról, ami ráadásul óriási lehetett a feltöltött videók tanúsága szerint.
Az, hogy egy zenekarnak nincs tucatnyi, többnyire semmitmondó előzenekara,igen nagy mozgásteret biztosít. Például ellőheti azt a poént, hogy "ezen a turnén a mai volt a legjobb előzenekar", vagy éppen rugalmasan kezelheti a műsoridőt, és kedvére adhat annyi ráadást, amennyit kíván. Page Hamilton is így tett, azaz elsütötte a fenti poént, majd maratoni hosszúságú koncertbe hajszolta zenésztársait, a közönséget, és magát is. Már csak egy ostor hiányzott kb. a kezéből, amivel jól elnáspángolhatta volna azon zenészeit, akik esetleg már eleget szenvedtek a Dürer 041-es termének katlanjában, és inkább a hűs backstaget választották volna. Mert végre megint történt valami igazi! Mert végre lelkendezhetek, hogy nem egy patikamérlegen kimért, gondos menedzserek által összetákolt programot kaptak a rajongók, hanem valami egészen különlegeset! Nem tudom, eredetileg meddig tartott volna a tervezett műsor, de az volt az érzésem, hogy messze túlszárnyalta mindenki képzeletét, amit végül kapott. Ha valaki nem így érzi, tegye fel a kezét!