RockStation

Negyven éve tudjuk, hogy mi van a Hold sötét oldalán...: Pink Floyd - Dark Side Of The Moon (1973)

2013. március 24. - sebiszabi

220px-Dark_Side_of_the_Moon.png1973. március 24-én, tehát negyven (!) éve jelent meg minden idők egyik legsikeresebb albuma, a Pink Floyd első konceptalbuma, a Dark Side Of The Moon. A statisztikai adatokat napestig lehetne sorolni arról, hogy miért is ez az egyetemes zenetörténelem egyik legnagyobb lemeze. Csak néhányat azért említsünk meg. Az album megjelenése óta 50 millió eladott lemez, ebből csak az Egyesült Államokban 10 millió. Ezzel minden idők 17. legtöbbet eladott lemeze az USA-ban és 15-szörös platinalemez. A Billboard TOP 200-as listáján a lemez megjelenését követően 724 hétig (ebből 591 egymást követő héten az 1. helyen) szerepelt és csaknem 14 év után, 1988. április 23-án hagyta el a listát. 

A legendás zenekar első koncepcióalbuma volt ez a lemez, és témák központjában az emberi lét nehézségei és megpróbáltatásai, az élet és halál, vallási és társadalmi konfliktusok, a pénz állnak. Maga az album ötletét részben a korábbi zenésztárs, Syd Barrett korai távozása adta, aki mentális- és drogproblémái miatt került ki a bandából még 1968-ban. Barrett később is megihlette a bandát, jó néhány későbbi dalban is találunk utalást hiányára (pl.: Wish You Were Here).

Az albumot '72-ben és '73-ban vették fel a londoni Abbey Road Studios-ban, az akkori legmagasabb technikai színvonalat képviselő stúdióban, mely munkálatokat Alan Parsons vezette. Rengeteg technikai újdonságot fejlesztettek tökéletesre. Ilyen volt például az ének- és gitárszólamok duplázása, visszhang, kvadrofón hangzás.

pinkfloyd1973.jpg

A lemez egészben hallgatva nyújt igazán lenyűgöző élményt minden egyes alkalommal. A rövidke Speak To Me-vel indulunk Hold körüli utunkra, mely szépen folyik át a Breathe atmoszférikus dallamaiba és Gilmour égi hangjába, életről és halálról. Az On The Run elektronikus taktusai mellett rohanunk, mintha egy repülőtér termét rohannánk végig hangosbemondóból átszűrődő hangok kíséretében. Így érkezünk meg a közel hétperces, kissé elvont, de mégis zseniális tételhez, a Time-hoz. Az idő gyilkos múlásáról szőtt dal szívet facsaróan jól szól és a Gilmour gitárszólója a történelem egyik legnagyobb szólója (igen, nekem is a Comfortably Numb a másik nagy kedvencem). 

Richard Wright és az angyali hangú Clare Torry The Great Gig in the Sky áriája vezet rá minket az album leghíresebb, legsikeresebb dalához, nem hiszem, hogy van zeneszerető ember, aki ne hallotta volna már, hiszen millió feldolgozást ért már meg az idők folyamán, számos filmben volt betétdal, ez pedig a Money. Waters verse arról, hogy a pénz minden baj és gyűlölet alapja és gyökere. (Érdekes, hogy kb. tíz esztendővel később éppen a szemét pénz miatt pereskedtek éveket át.) Az Us And Them balladája a háborúk és a konfliktusok témáját boncolgatja, amolyan igazi pinkfloyd-os stílusban. Ahogyan a bevezetőben szó volt, Syd Berrett tragédiája adja a Brain Damage és az Eclipse dalok témáját és fő mondanivalóját a lemez végén.

pinkfloyd_darkside1973.jpg

A tíz tétel mindegyike mestermunka, és noha jópár instrumentális dal is színezi albumot, nagyszerűen festik le a kiváltani kívánt hangulatot és nagyszerű átvezetéseként szolgálnak az olyan nagy klasszikussá vált eposzok elé, mint a Time vagy a Money. A mély és érzelmes szövegek mellé olyan zseniálisan megkomponált zenei témák társulnak, aminek hatása a mai napig érződik. Roger Waters szövegei, Richard Wright zeneszerzői géniusza, David Gilmour  gitárszólói és énekhangja olyan összhangot képeznek, ami - noha még még tíz évig játszanak ennek a felállásban a 1983-as szakításig - a klasszikus Pink Floyd felállás magasan legjobb lemezéve teszi az albumot. Az 1975-ös Wish You Were Here és a 1979-es The Wall is remekmű, sőt azokon az albumokon találjuk meg azokat dalokat, amivel a többség a Pink Floyd-ot azonosítja (Wish You Were Here, Another Brick In The Wall pt2.), mégis a "prizmás lemez" repítette őket a világhír és a halhatatlanság felé.

Sajnos Richard Wright már nem érhette meg ezt a kerek évfordulót, 2008. szeptember 15-én, 65 évesen hosszú betegség után elhunyt.

A bejegyzés trackback címe:

https://rockstation.blog.hu/api/trackback/id/tr635120278

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum