Minden valószínűség szerint vagyunk egy páran, akik a Burning Sun fanzine-nek, vagyis a mögötte álló Papi Zolinak köszönhetjük a Blazon Stone-t. Blazon Stone alatt természetesen nem a hatodik Running Wild lemezre gondolok, hanem a Kasparek kapitányék 1991-es korongja nyomán nevet választott svéd kalóz metal alakulatra - akikről a magazinban Zoli rendszeresen publikált. De hogy jön ez ide?!
Zoli az idei év végén a Silverbones képében egy újabb Running Wild-leszármazottat mutat be a magyar közönségnek. (Amúgy ezen a tényen túl is akad kapcsolat a Silverbones és a Cederick Forsberg által kormányzott Blazon Stone zenekar között, de erről majd pár sorral lejjebb ejtünk szót.) A fentebb emlegetett Burning Sun nevet – lásd a tíz évvel ezelőtti, Straight Out Of Hell című Helloween lemez dallistájának ötödik tagját – a Zoli által írt és szerkesztett fanzine révén ismerhettük meg, melyből idővel kazettákra specializálódott kiadó lett, majd a kör idén a Wake The Ashes lemezzel debütált zenekarral zárult be.
A zenekar pörög, a fanzine jelenleg takaréklángon van, a kiadó azonban megy tovább. A Silverbones Brethren Of The Coastje pedig már a BSR katalógusának tizennyolcadik darabja. Az olasz ötös egy végképp nem nyilvánvaló késői Rock ’n’ Rolf darab, az Into The West átiratával két éve már szerepelt a kiadó Running Wild tribute kazettáján. Most pedig a taljánok a második nagylemezük kapcsán is bizalmat szavaztak Zolinak.
Az együttműködés eredményeként az a rendhagyó helyzet állt elő, hogy a digitálisan, CD változatban és kazettán is elérhető kiadvány legteljesebb változata a maga négy bónuszdalával együtt épp a legutóbbi formátum lett. Mondanom sem kell, hogy a négy extra track mindegyike Running Wild átirat, a második bónusz pedig maga a már ismert Into The West. A további három, célkeresztbe került Kasparek szerzemény sem az agyonjátszott klasszikusok közül került ki, kivéve talán a Lead Or Goldot. A fennmaradó két dal egy 1995-ös és egy 2000-es évjáratú szerzemény. A bónuszok után folytassuk a lényeggel, vagyis a Brethren Of The Coastra került nyolc plusz egy saját nótával!
Ha eddig nem volt egyértelmű, külön is nyomatékosítanám, hogy az olasz ötös számára szinte minden a Running Wild-ról szól. A borító ugye adott, de a forgatókönyv is megegyezik a germán kalózok lemezeinek felépítésével, azaz egy nagy(obb) eposz zárja a lemezt, és itt van a Running Wild által szintén több esetben alkalmazott instrumentális bevezető is. A kettő között pedig szép sorban kapjuk a négy-ötperces csatahimnuszokat. Meglepő vagy sem, de a frontember Lorenzo nem egy Kasparek-klón. Ha a germán színtéren maradva valakihez hasonlítanom kellene a hangját, elsőre a ’90-es évek második felének Kai Hansenje ugrana be, második blikkre meg az Iron Savior frontemberére asszociálnék.
A zenei részen viszont nincs mit agyalni, bár konkrét Running Wild lemezt, mint viszonyítási alapot nem tudnék megjelölni. A Silverbones legénysége az Under Jolly Rogerrel kezdődő időszak összes lemezét bebiflázta. Rejtett utalásként még egy Granite Heart című dallal is képesek voltak előállni, mely név a fanatikusoknak Rolf Kasparek RW előtti zenekaraként lehet ismerős. Hogy a Blazon Stone kapcsolatot se feledjem, Ced az olasz kollégáknál az Invincible Armada című záró eposzban egy gitárszóló erejéig jut szerephez.
Amennyiben hozzám hasonlóan nem bírod kivárni, hogy a főhős leszállítsa az aktuális indulókat, és a Blazon Stone lemezek sem tudják csillapítani az étvágyadat, a Silverbones tökéletes pótlék lehet. Ha az egyéni ízeket akarnám pontozni, bajban lennék, ha csak a dalokra és a kivitelezésre koncentrálok, akkor viszont semmi gond, ahogy a kazetta kiállítása is perfekt. Kettő és fél, négy és öt pont, így a végeredmény nálam egy négyes! Rendelés: burningsunzine@gmail.com
