Papi Zoltán minden valószínűség szerint időhurokba került, és a ’80-as évek második feléből keveredett közénk. A debreceni fiatalember ugyanis fanzine-t ír, illetve kazettákat ad ki. Teszi mindezt a huszonegyedik század harmadik évtizedében…

Zoli számára nem ismeretlen fogalom a fanatizmus, ahogy az elkötelezettség sem, szeretett műfaja, az európai gyökerű power metal, azaz a klasszikus germán vonal iránt. Az általa szerkesztett papír alapú rajongói magazin és a kazettákra szakosodott kiadója egyaránt Burning Sun név alatt fut. A névadó újkori Helloween klasszikus nyomán pedig, a kört bezárva a közelmúltban zenekart is alapított.

A választott irányvonal a magazin és az egyes általa jegyzett kazetták ismeretében nem lehet meglepő, ahogy a CD tálcája alatt is szerepel, „New Wave of Euro Power Metal”-ról van szó. Az előzetes hírek, azaz a közreműködők nevei, illetve a CD verziót gondozó, az irányzaton belül kifejezetten jól csengő nevű, amerikai Stormspell Records kiadói háttere bizakodásra adtak okot.

Már itt az elején ki is jelenteném, hogy Zoli projektje maradéktalanul be is váltotta az előzetes reményeimet. Akár azt is írhatnám, hogy ezen a vonalon itthon a Wisdom óta nem született ilyen szintű lemez. A dolgot viszont sajnos jelentősen árnyalja, hogy Zolin és két közreműködőn kívül további magyar nevet nem láttam a zenészek között…

A World Of Warcraft karakteren alapuló szövegeket és a basszustémákat Zoli jegyzi, ahogy az artwork és a logo szintén tőle erednek, sőt a lemez készítését is ő koordinálta. Az elsődleges promo fotón pedig rajta kívül az a Pancho Ireland gitáros/énekes szerepel, akit a beavatottak a chilei Merciless Law révén ismerhetnek, de tiszteletét tette egy-két Blazon Stone lemezen is. Ezen a ponton pedig felvehetjük a következő fonalat, ugyanis gitáros/dalszerzőként a svéd Blazon Stone mindenese, Cederick Forsberg is a projekt tagja. Rajtuk kívül pedig gitárokon itt a már emlegetett másik két magyar szereplő, Kulcsár Edmond, valamint Barabás Róbert, akik civilben az erdélyi Vadász zenekar tagjai. Az olasz Alessio Perardi (elsősorban: Airborn) és a cseh Alena Krákorová szintén epizódszereplők.

Szóval a zenekar csak a gyökereit tekintve nevezhető magyarnak. A Wake Of Ashes a maga kicsit több, mint félórájával nem akar többet vagy mást mondani, mint ami, épp ebben érzem az erősségét. Az eddigiek alapján mindenki sorolhatja a hatásokat, kezdve a korai Helloweennel, a Running Wilddal vagy akár a klasszikus Grave Diggerrel, esetleg a Stormwitch-csel. A ’80-as évekbeli alapokhoz és az azóta eltelt négy évtized felépítményéhez már semmit sem lehet hozzátenni, stílusidegen elemekkel pedig felesleges próbálkozni. Ezzel Zoli is tökéletesen tisztában volt. A cél nem lehetett más, mint megfelelő technikai felkészültség és hangzás mellett jó dalokat írni, és az egészet egy jól sikerült csomagban – gondolok itt a borítóra és a bookletre – fizikai formátumban vagy képletesen, digitális úton eljuttatni az irányzat híveihez.

A Wake Of Ashes teljesíti ezt a küldetést. A nyitó Emalyt a jól értesültek már ismerhetik, hiszen a dal a tavalyi év végén kazetta (!!!) single-ként már megjelent. A CD mellett kazettán (természetesen a Burning Sun Records logója alatt) és az elkerülhetetlen digitális formátumokban is elérhető anyag Pancho és Ced által írt kezdő fejezete egy lendületes, korai Helloween-ihlette darab. A riffelős, Grave Digger-vonalat a folytatásban érkező Bend The World hozza el. A fő vokálokért felelős Pancho hangjában keveredik is a Hansen/Boltendahl-vonal. A programozott dobok a Way Of The Paladinban sajnos fülbe ötlőek, de a lendület viszi magával ezt a tételt is. A lemezt keverő Alessio tisztább vokáljai sokat dobnak az Iron Savior-ös Hundred Lions-on. Zoli helyében a jövőben ezen az ösvényen indulnék tovább, hiszen refrén-téren is a lemez legerősebb darabjáról van szó. Pancho ösztönösebb, bárdolatlanabb hangját kevésnek érzem a Templar’s Verdict dallamaihoz, a speedesebb, nyersebb dolgokhoz viszont tökéletes, a folytatásban érkező Golden Wings passzol is hozzá. A Darkfang Keep után érkező kvázi névadó tétel, az Under The Burning Sun női vokálos, epikus színezetű levezetése pedig a projekt újabb arcát mutatja.

A Wake Of Ashes tehát egy jól sikerült és a maga keretei között változatos bemutatkozás az európai power metal vonalon, a zenekarban pedig hosszabb távon is ott a fantázia. Kontakt: burningsunzine@gmail.com