Nem kell beszarni, nem úgy értendő a dolog.

A fiúk a hírek szerint mostanában azon filóznak, hogy talán nem is kellene kiadniuk több hagyományos nagylemezt, inkább mindig csak néhány új dalt pár hónapos időközökkel, vagyis Matthew Bellamyék EP formátumban gondolkodnak. A frontember szerint azután néhány évente a legnagyobb tetszést arató dalokból össze lehetne rakni egy-egy "best of" albumot, mint "nagylemezt".

Matthew ugyanakkor tisztában van vele, hogy egyelőre egy hagyományos szerződés köti őket a Warnernél, amelynek értelmében bizony albumokat kell produkálni, szóval ha a Warner másként gondolja a dolgot, akkor mindez egyelőre csak terv marad.

Hiába, változnak az idők, változnak a szokások. Csak nem elég drasztikusan.

Amíg a hírt teljes egészében nem olvastam el, azt gondoltam, valami forradalmibb dologra készülnek Muse-ék. De nem, a régit erőltetik, csak másképp... Én máig nem értem, hogy amikor úgyis mindenkinek MP3 lejátszó lóg a nyakában az utcán és a discman szó hallatán már a kereskedők is csak értetlenül néznek, akkor mi a fészkes fenének gondolkodik még mindenki compact disk alapú hanghordozóban? Úgy értem: mi szükség van erre a kis kerek műanyagdarabkára, amikor mindenki azonnal áthúzza róla a trackeket az MP3 lejátszójára, esetleg egyszer-kétszer átlapozza a borítót, amíg csillog és új, azután felteszi a polcra porosodni az egészet. Olyan nagy kérés, hogy manapság a Web2 korában nyugodt lelkiismerettel, legális, hivatalosan elismert beszerzési forrásként lehessen letölteni zenét a Netről? Persze nem vagyok naiv... nyilván mindennek megvan az oka. Csak ez most úgy kikivánkozott.