Újabb zenekar próbálja meghódítani a világot a messzi Brazíliából, azon belül is São Paulo a központi helye a Cascos nevű zenekarban, akik már a borítójukkal felhívták magukra a figyelmet. Na, de mi is van mögötte?

Ausztráliából nem sok zenekarral szoktam megismerkedni, így amikor szembe jött az O Sluggard egyből felkaptam az év közepén a fejem, hogy megnézzem mit is tud ez a duó a kenguruk földjén élve.

Ausztrália lesz az évben az új Olaszország? Egyre több érdekes zenekart fedezek fel, amik erről a kontinensről származnak és izgalmas zenét csinálnak. Most éppenséggel egy Shipyard nevű zenekarba botlottam, akikről előbb hinném el, hogy Lengyelország északi részén élnek, mintsem a napfényes Geelongban.

Újra görögök, újra fuzz pedál, újra stoner zene és vajon újra szeretni fogjuk? A mai Nuggets-ben kiderül, hogy mit is gondolunk az Into the Desert-ről, amit a Fuzzing Nation prezentál nekünk.

Idén sokkal kevesebb a gyöngyszem, mint tavaly. Emlékszem, hogy az előző évben nem tudtam, hogy hova kapjam a fejem, folyamatosan jöttek elő a jobbnál jobb zenekarok a pincék, próbatermek mélyéről. Idén meg valahogy ez az egész megállt, de minimum stagnál. Azért néha-néha a horgomra akad valami. Itt az Aeternal Chambers bemutatkozó anyaga!

Végre találtunk valami különlegeset is a brazil esőerdők mellől. Nem is akármit, a Solipso -Menos Que Nada anyagát, ami olyan, mintha az Eyehategod megrágta volna őket és elétek köpte volna egy koncerten. Mit is mondjunk?

Néha érdemes kimozdulni kicsit a komfortzónán kívül és megismerkedni olyan zenekarokkal, akik amúgy távol állnak az embertől. Hiába doom, hiába női ének a WeeDevil egy komfortzónán kívüli együttes, akikre most mégis érdemes odafigyelni!

Új zenekarok után kutakodni már nem is csak szórakozás a számomra, hanem kötelesség. Minden reggel, amikor a gép előtt kezdem a napot az egyik első dolgom megnézni, hogy milyen friss zenéket pakoltak fel a kedvenc YouTube csatornámra. Az idei év eddig nem túl kecsegtető, de talán most a március végével, április elejével elkezdenek jönni a jobb lemezek. Kapásból itt van az O ZORN! Vermillion Haze című albuma!

Szeretem azt amikor egy zenekar már az első lemezével fel tudja hívni magára a figyelmet. Amikor jelez, hogy hééé, itt vagyok, figyelj rám! Lehet, hogy ez a hírnév mindössze tizenöt percig fog a jövőben csak tartani, de akkor is megtesz mindent legalább, hogy rá figyeljünk. A Red Sun Sermon is felhívja magára a figyelmet, na de meddig is? 

Igaz, hogy néha kell egy kis lazulás, hogy ne mindig a gyors, kemény riffeket hallgassuk, de azért mégiscsak ez áll a legközelebb a szívemhez. A Peacepipe már a borítójával felhívta magára a figyelmet, így alap volt, hogy miután elkezdődik az év szentelek rájuk egy kis időt. A doom zenében utazó négyesre pedig érdemes lesz odafigyelni! Hogy miért?