Nem egyszerű feladat meghatározni a páros markáns atmoszféráját; ha mindenképpen mondanom kéne valamit, talán alter-post-prog rocknak nevezném. Hogy milyen hatással voltak a kezdetek a jelenre, arról Kovács Ákos András és Oláh Gergely ekképpen fogalmaz:
“Sokban hasonlít a korábbiakhoz, amit csinálunk: hozzuk a témákat, szétszedjük, megrágjuk, vagy épp félretesszük pihenni. Talán abban különbözik, hogy az elejétől kezdve más füllel hallgatjuk, inkább producerként, mint gitárosként vagy énekesként.”
“Szinte magától értetődő volt, hogy az EP címévé emeljük ezt a szót. Az egyik legérdekesebb dal a lemezen, szövegében és témáiban is a kettőnk zenei világának sallangoktól mentes metszeteként gondolunk rá.”
A formáció türelmetlenül várja, hogy a nóták színpadon is bemutatkozzanak, tehát lehet számítani koncertre a közeljövőben.
“Elengedhetetlen valamilyen mértékű öncélúság is, de az is mindenképp kell, hogy a zenélés egy közösségi dolog legyen. És bár a közösségi média annak minden pszichológiai hatásával együtt alapból embertelen, nagyon sokat jelent hogy mások is azonnal rá tudnak kapcsolódni arra, amit csinálunk.”
Ez egyben felhívás is! A srácok szeretnének trióvá kiegészülni, ehhez dobost keresnek.
