A zene valószínűleg úgy is működik, mint addikció. Meg úgy is működik, mint gyógyszer. Lázasan várjuk a friss megjelenéseket, aztán kielégülten hátradőlünk, mikor arat az új nóta. Ma pedig már mindenki csepegtet az albumokról. A világháló ajtót nyitott az efféle promóciónak. Az élmény ma már megtudja előzni az élményt. Ami csillapítja a türelmetlenül éhezőket, de előlegben szívja ki egy részét annak, amit egyben kellene megélni és befogadni. Ezt nagyon klassz érzés és a kiszámíthatatlanság luxusa az, amikor még váratlanul lehet belefutni valamibe. Mint ahogy én az Unfold új lemezébe is, anélkül, hogy ismertem volna a bandát. Anélkül, hogy hétszer hallgattam volna meg külön-külön az első három számot. Egyszerűen csak lapoztam a friss megjelenések között és ott volt a Banshee O Beast album. Amit elindítottam és aztán elindítottam még egyszer. Meg még egyszer. Meg még egyszer...

Nem volt kiírva nagybetűkkel, hogy a műfaj tekintetében mire is számíthatok. Egyszerűen csak megtetszett az albumcím és láttam, hogy egy svájci bandáról van szó. Nem sok svájci bandát hallgatok, de hallgatnék többet. Szóval nekifeszültem a play gombnak és a kilenc tétel egyenként, úgy nagyjából tizenöt és harminc másodperc közötti időtartalommal feszült neki keményen a homloklebenyemnek úgyszintén. Az ügyesen egymásba sodort masszív metál és hangsúlyos hardcore pedig fogta és kikapta a szívemet a helyéről, mint az Indiana Jones kettő elején a sámán egy feláldozhatóét és nagyjából azt láttam magam előtt, hogy az a jelentőségteljes izomcsomó most rajtam kívül üti ki az életet. Ebben a katartikus erejű zenében. Amiben a mély érzékenység hasonlóképpen forgószél, mint ahogy az életben is. Mélyebbre pedig a hangzással együtt visz, ami tökéletesen megfelel a mai elvárásoknak, de mégsem egy szokványos agonizálás. Annál őszintébb és energikusabb. Nem nélkülözve az elektronikát néhol, amitől szintén ultramodern a dolog, de megmarad nagyon esendőnek és emberinek. Sok bandát fel lehetne sorolni analógiaként, de nem szeretném elvenni a meglepetés erejét azzal, hogy így konferálom fel. Ha apokaliptikus metál kell, ha viharos hardcore kell. Akkor most le kell ülni és egyben kell megemészteni az Unfold negyedik nagylemezét. Amit nem szedtek szét darabokra a megjelenés előtt, de téged még szétszedhet.