Szereted a metálzenét? Szeretsz más rokonlelkekkel beszélgetni róla? Érdekel, hogy mások hogyan élik meg a zenerajongást? Ha igen, akkor van itt egy könyv, ami érdekelhet.
Bátran mondhatjuk, hogy nem állunk rosszul rock-metal témájú könyvekkel a hazai piacon. Évente több cím is megjelenik, és nemcsak a sztárbandákról, de az underground csapatokról is, mégis, a Stay Brutal! valami más. A legtöbb rock-könyv ugyanis vagy egy zenész visszaemlékezése, vagy egy bandáról készített alaposabb áttekintés. A Stay Brutal! viszont egy antológia, amiben – ahogy az alcíme is sugallja – 21 írás található a metálról.
A könyv Cserna-Szabó András ötletéből jött létre, ő kérte fel a szerzőket, ő szerkesztette a könyvet, és írt hozzá egy előszót is. Nyilván András, aki 1974-ben született, maga is „érintett,” talán nem bánja, ha idézek kicsit az Előszóból.
Nálam 12-13 évesen kezdődött (alig emlékszem, mert minden nagyon gyorsan történt). Először talán valami Beatrice-kazettával (Polimer), aztán jött a Pokolgép (a Pokoli színjáték megvolt bakeliten, apám Bécsben vásárolt Panasonic lemezjátszóján hallgattam), és pár hónap múlva már Judas Priestnek hívtam a papagájom. […] Végül az old school thrashnél kötöttem ki, ez lett az én műfajom, ami persze akkor, mikor ebbe az alműfajba beleszerettem, még nem volt old school. Metallica, Testament, Voivod, Venom, Sodom, Megadeth, Anthrax, Overkill, Exodus, Destruction stb. – na és persze elsősorban és mindenekelőtt: a Slayer.
Cserna-Szabó András, akinek a Slayer „elsősorban és mindenekelőtt” való, tehát rossz ember nem lehet, felkért 21 olyan kortárs magyar szerzőt, akinek köze lehet a rockzenéhez, hogy válasszon egy-egy dalt, és ahhoz kapcsolódóan írjon egy prózai művet. Más megkötése nem volt, ennek köszönhetően egy sokszínű antológia született, amelyben mégis a személyes hangvételű írások vannak túlsúlyban. Andrásnak volt egy másik klassz ötlete is, ugyanis az írásokat a dalok szerinti időrendbe szerkesztette, így egy kicsit időutazás jellege is van, vagy legalábbis egyfajta kronológiája. Még egy olyan formai geg is belefért, hogy a hátsó borítón levő tartalomjegyzék pont úgy nézzen ki, mint a Billboard magazin Hot 100 toplistája.
Fontos elmondani, hogy többnyire nem lemezkritikák vagy dalkritikák születtek, noha Kiss László alaposan ízekre szedi a Slipknot (sic) dalát, Urbán Bálint pedig a Ratamahatta kapcsán tudományos alapossággal elemzi a Sepu brazil identitását. Szentesi Éva egy különleges szerelmes levelet írt Axl Rose-hoz, Szécsi Noémi pedig egy igazán megható novellát, ami csak egészen lazán kapcsolódik Dave „jófej” Grohl-hoz és különféle zenekaraihoz. A fikciós írások közül Kárpáti Gábor Csabáé a legkülönlegesebb. Az Eddie egy nagyon elborult sztori arról, hogy az Iron Maiden képzelt tagjai Egyiptomban régészkednek. A neveket kicsit megváltoztatta, de ezen felül is annyi kultúr-referencia van benne, hogy lelógnak a papírról. Egészen különleges humora van ennek a novellának.
De ahogy írtam is, a művek zöme személyes hangvételű, és ami engem illet, ezek még inkább megtalálták az utat a szívemhez. Emlékszel az első másolt kazettádra? Vagy az első eredetire, amit rendes boltban vásároltál és előtte spóróltál rá? Vagy az első koncertre, amire végre elengedtek a szüleid – esetleg elszöktél rá? Persze, hogy emlékszel, az ilyeneket sosem felejtjük el. A Stay Brutal! több írása is képes felidézni ezeket az emlékeket. Több szerző is próbálja megfejteni a rocker-identitás mibenlétét, de szóba kerül a metálos vs. punk ellentét is. Vagy amikor a „szomszéd irodában dolgozó kiskosztümös, téglavörös hajú, rúzsos ajkú, diszkrét lányról” megtudod, hogy ő is Rammstein-rajongó. Pont ez történt Szederkényi Olgával, miután hazatért élete első Rammstein koncertjéről Spanyolországból. De Para-Kovács Imrének például megadatott, hogy részt vegyen az első hazai Motörhead koncerten, dacára annak, hogy ő punk és nem metálos. Remek szöveg született ebből is, szerintem nemcsak az idősebbek fogják élvezni.
Az abszolút kedvencem azonban Pritz Péter Sorsszimfóniája. A vonatkozó dal a Fire Woman (The Cult), ugyanis amikor Péter meglátta a nóta videóklipjét az MTV-n, benne a „félisten” Ian Astbury-vel, akkor döntötte el, hogy megnöveszti a haját. Aztán amikor az Amerikába szakadt rokonoknál (pontosabban a szomszédaiknál) talált egy rakás Rolling Stone magazint, és meg is kapta őket, már nem volt menekvés. Később, amikor újságíróként interjúzhatott majd afterpartyzott Astbury-vel, zárult a kör. De a Sorsszimfónia folyton ugrál az időben, és előkerül Péter anyukájának halála is, amit még gyerekként élt át, és végül azt is megtudjuk, mi lett a megnövesztett majd levágatott hajkorona sorsa. Szívmelengető sztori, óriási lelke van.
A 21 történetet érdemes egyesével, más ingerforrásokat elhagyva olvasni. Egyrészt mindegyik megérdemli a teljes figyelmet, másrészt, ha csak átszaladunk a 300 oldalon, feleannyira sem jó az élmény. Én is így tettem, hosszabban ízlelgettem a szavakat-mondatokat, ezért is született meg ez az ajánló viszonylagos késéssel. Közben azon is elgondolkoztam, hogy kinek mi jelenti az „ezek még igazi zenék voltak” korszakot. Nekem a Uriah Heep vagy a Jethro Tull már bácsizene, a Slipknot és a Linkin Park meg ugrabugra hülyegyerek-metál (na most vesztettük el az olvasók felét…), és nagyjából a kettő közti időszakra gondolva szoktam bezzegrégenezni. De tudom, hogy lesz, akinek a szételektronikázott Spiritbox, vagy mondjuk az általam is rajongott LeBrock adja majd az „ezekben még volt anyag” érzést. Abba meg inkább bele se mennék, hogy mi a metál és mi nem, mert messze vezetne.
Szóval itt van 21 kortárs magyar irodalmár, akik: (1) megfertőződtek ezzel a metál-izével, (2) megvan a tehetségük ahhoz, hogy erről jókat írjanak is. És itt van 21 nagyon különböző írás (jobb híján hívhatjuk őket novelláknak), és csak annyi kapcsolja össze őket, hogy a mi zenénkről szólnak, a mi nyelvünkön, rock-kedvelő írástudóktól. Néhányukkal szívesen leülnék egyet sörözni, ha úgy adódna. Ha valaki szereti a zenét, az gazdagabb ember, jobb társaság, és érdekesebb beszélgetőpartner. Akit nem érint meg (nemcsak a metál, de bármilyen zene), vagy csak a „valami zörögjön a háttérben” szintig jutott el, az nem is érti ezt. Ha szeretsz a rockzenéről olvasni – márpedig igen, hiszen itt vagy – csak ajánlani tudom a Stay Brutal! könyv beszerzését.
A képeket a kiadó Facebook oldalán találtuk. A könyv ára 4499 forint, ITT kedvezményesen megrendelhető.
