Folyamatosan keresem az újabb és újabb zenéket, így akadtam rá a mexikói Brain Stroke zenekarra is. A Cannibal Corpse által ihletett debüt albumuk eléggé érdekes lett.
A zenekarról érdemes tudni, hogy 2018 júniusában alakultak és magukat death-thrash metal zenekarként mutatják be. Hogy ebből mennyi igaz az már egy másik kérdés, noha tagadhatatlan a groove-ok jelenléte. Mivel mostanában rendkívül sok szóló albumot, könnyebben befogadható zenét hallgattam, így nem is volt kétség, hogy most már kell valami vadabb. Illetve a futáshoz sem ártott valami keményebb zene.
Ahogy a srácok is írták a Cannibal Corpse hatást lehet érezni, habár én nem igazán vagyok a zenekar rajongója, de még nekem is feltűnt. Mit kapsz, ha meghallgatod a srácok nyolc számos bemutatkozó anyagát? Illetve, miért is érdemes meghallgatni?
Nagy megfejtéseket nem fogsz kapni. technikás metalt annál inkább, olyan hangzással, ami tökéletesen passzol a zenéhez. Szerintem, engem nem is a dalokkal, hanem sokkal inkább a hangzással fogtak meg, ami nem egy letisztult stúdiós hangzás. Van benne egy jó adag nyers erő, kimondottan tetszett a basszusgitár hangja. Benne van az a hang, amit talán a próbateremben is használ a srác, nincs túl cicomázva. De ez az összes hangszerre elmondható a lemezen. Ha már az albumborító olyan lett, amit Borbás Robi is alkothatott volna a srácok egy kicsit gondolkozhattak volna a lemez címén. Erről mindig eszembe jut, hogy ha betelefonálnék a rádióba (ha lenne rock rádió) és azt mondanám „Hello! A Brain Stroke zenekartól kérném, a Brain Stroke albumról a Brain Stroke számot” Eszméletlen hülyén hangzik, de ez legyen az album legnagyobb hibája.
Ettől függetlenül az album kegyetlen gyorsasággal pörög végig a lejátszómon és észre se veszem, hogy újra elindult. Na, nem a dolog rossz értelmében. Egyszerűen élvezem a dalokat, van bennük egy olyan swung (értsd: energia, pozitív töltött löket) ami engem hajt előre, ami eltereli a figyelmem egy-egy dalról. Sokkal inkább azt segíti, hogy elmerülök totál a zenében és nem arra figyelek, hogy jön a hatodik dal, ami mondjuk pont nem olyan erős. na, nem úgy van az Altered Reality pont egy rohadt jó dal. A darabos indítása után úgy megfogja mozgatni a nyakadat, hogy tuti te is Corpse Grinderre gyúrod magad pikk-pakk. Ahogy fentebb is írtam azonban nem kell arra számítanod, hogy minden megváltozik körülötted, és a Brain Stroke lesz az új Slayer. Miért is lenne? Ennek a műfajnak, amiben ők mozognak, nem igazán az a célja, hogy a világot megváltsa valamilyen új technikával, hanem sokkal inkább az, hogy igazán minőségi muzsikát csináljon és bemutasson, az olcsó vackoknak.
Összeségében kellemesen eltöltött időről beszélünk, ha a mexikói bandával foglalkozun. Abszolút nem okozott az előzetes hallgatás után sem csalódást a zenekar, és továbbra is a lejátszási listámban fog maradni, mert tipikusan egy olyan zenekar, amit ha előveszel, akkor az elejétől a végig hallgatod és nem hagyod félbe. Kellemes zúzás. Mivel a zenekart nem egyszerű a Facebook-on megtalálni, így a legegyszerűbb, ha IDE kattintasz!
Béke, Szeretet, Metal
