RockStation

Backyard Babies, Audrey Horne, Thundermother, Satan Takes A Holiday @ Barba Negra, 2019.04.19.

Skandináv módra

2019. április 30. - magnetic star

0audreyhorne2019_25_eredmeny.jpg

A hosszú hétvégét indító Nagypéntek parádésnak ígérkezett mindazok számára, akik felhőtlen buli-hangulatban, na meg az ehhez illően intenzív, vérpezsdítő rock n’roll muzsikával képzelik el maguknak az ideális estét.

A Satan Takes A Holiday 2006 óta létezik, és már az ötödik albumánál tart. Arra, hogy ennek ellenére mostanáig a nevükkel sem sűrűn találkozhattunk, éppen ez a nagyjából félórás műsoruk adott magyarázatot. Ingerszegény, alteros beütésű garázs-rock, a kimázolt arcokat leszámítva jellegtelen kiállással. Profi, de ennél a felvezető szerepkörnél többre nem hivatott produkciót láthattak-hallhattak a korán érkezők. Egyebet hirtelenjében nem is tudnék elmondani a stockholmi trióról – talán nem is érdemes.

A Thundermother közel két éve már tiszteletét tette nálunk, amikor a The Dead Daisiesszel turnéztak a csajok. Azon az eseményen nem voltam jelen, viszont a különböző élménybeszámolók alapján lüktető, feelinges előadásban bíztam, ahogyan az ilyen alapra vett, AC/DC-s „bugit” nyomni kell. Hát, nem igazán jött be az előzetes várakozás. Még csak nem is az bizonyult a legfőbb gondnak, hogy a Majsan nevű bőgőst épp most dobták be a mélyvízbe. Persze igyekezett elhitetni a leányzó, hogy jól érzi magát az új közegben, de a témákat még messze nem tartotta magabiztosan kézben. Ami valóban jelentősen visszavetette a lelkesedést, az Guernica Mancini rendre visszatérő mikrofon-problémája volt, amelyen a balszerencsés énekesnő alig tudott úrrá lenni. A bajt csak tetézte a reméltnél lényegesen kevésbé feszes összjáték. A helyzetet Filippa Nässil gitáros próbálta mentetni. Ő tényleg mindent beleadott, egy ízben a hallgatóság soraiban is tett egy kört valakinek a nyakában ülve. Szóval megvolt a sajátos bája az egésznek, de azért nem sújtott agyon Mennydörgős Mamiék villáma. Talán majd legközelebb…

0audreyhorne2019_50_eredmeny.jpg

Innentől kezdve már egy másik liga „fordulója” következett. Az Audrey Horne az intróként használt Muppet Show főcímdal után a This Is Warral robbant be, és valami elsöprő erejű bulit tolt, minden fölösleges időhúzás vagy üresjárat nélkül. Habár nem ők voltak a főbanda, a rájuk kiszabott játékidőt olyan lendülettel töltötték meg, hogy ezzel sokkalta népesebb publikum szórakoztatására is tökéletesen alkalmasak volnának, akár szabadtéri fesztiválok kiemelt idősávjában is. A tagság szakmai múltja és profizmusa eleve feljogosítaná őket erre, és a 70-es / 80-as évek hard rockjának szellemében fogant, nagyszerű érzékkel megírt nótáik is simán megérinthetnének szélesebb tömegeket.

0audreyhorne2019_49_eredmeny.jpg

A csapatnak zeneileg abszolút önálló arculata van – a frontember Toschie megjelenése ugyancsak jellegzetes –, és noha a Pure Heavy album valamelyest könnyedebb a Youngbloodhoz és a tavalyi Blackouthoz képest, karcosság tekintetében az Out of the City és a népénekeltetős Waiting for the Night is felzárkózik élőben a többi számhoz. (A program ennek a három korongnak az anyagából állt össze.) Sőt, nem is csak a színpad telt meg élettel az ő szettjük alatt, de Toschie egy alkalommal benyomult a közönség közé, s később Arve „Ice Dale” Isdal és Thomas Tofthagen gitárosok szintén követték őt a küzdőtérre. Espen Lien basszer is derekasan gyűrte az ipart, amihez az eddig megszokott mici sapka helyett immár dús Mikulás-szakáll párosult. Nem árulok el óriási titkot azzal, hogy a svéd formációk gyűrűjében nekem az egy szem norvég társulat tette ténylegesen emlékezetessé az estét. Toschie „we are the best band in the world” kiszólása az aranyos szellemesség kategóriájába tartozik, a csúcspontot viszont egyértelműen ők jelentették.

0backyardbabies2019_38_eredmeny.jpg

Nyilván nincs szó arról, hogy a Backyard Babies ne szolgált volna rá a maga státuszára, és a maguk módján Dregenék is elsőrangú show-t nyújtottak. Az Audrey Horne által megteremtett közvetlen, barátságos légkört azonban nem voltak képesek fokozni. Nem pusztán azt értem ezalatt, hogy ők végig a deszkákon maradtak; Nicke Borg énekes-gitáros ugyebár nemigen szabadulhat a mikrofonállvány mögül, a feltűnően Marilyn Mansonos fazont öltött Dregen vonaglós, Adriano Celentanót (!) idézően hibbant táncát pedig érdemes volt folyamatosan szemmel kísérni lentről. A zenekari kisugárzásra és az élő összteljesítményre gondolok, számomra ezzel vitték el a pálmát a norvégok.

0backyardbabies2019_41_eredmeny.jpg

Ráadásul egy ponton az iram is megtört, és utána már nem sikerült visszahozni. A friss Good Morning Midnighttal induló műsor első felébe voltaképp nem tudnék belekötni. Ha egy Look at You és egy Highlights elhangzik, én akkor már elégedett vagyok, és még ha a 2000-es évek eleje óta készült, kevésbé harapós Backyard-albumok dalai közül nem is mind a kedvemre való, azért a Dysfunctional Professionalt ugyancsak örömmel fogadtam. A Nicke és Dregen által középtájt elővezetett félakusztikus blokk már kevésbé nyűgözött le – az A Song for the Outcast teljes zenekaros verzióban jobban esett volna, a „tábortűz mellett ülve danolászós” feelinget hordozó Roads meg sosem volt nagy kedvencem –, és a hátralévő eresztést izgalmasabban is össze lehetett volna válogatni érzésem szerint. A mesterien megkomponált fények sem kárpótoltak ezért a kisiklásért.

Kár, hogy a harminc év alatt olyan sokat veszített a kezdeti tökösségéből a Backyard Babies. Maradt a kellemesen hallgatható, érett rock muzsika, és koncerten továbbra is minőséget képvisel a négyes. A rock n’roll igazi forradalma (utalhatnék itt akár Toschie-ék Audrevolution nótájára is…) ellenben máshol zajlik ma már. Ettől függetlenül remek hangulatú parti volt, soha rosszabbat!

FOTÓK: RÉTI ZSOLT

A bejegyzés trackback címe:

https://rockstation.blog.hu/api/trackback/id/tr6914787736

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum