A leedsi The Sisters Of Mercy a gótikus rock alfája és omegája, a stílus emblematikus zenekara. A lemezes fronton mindössze öt évig aktív együttes a 80-as évek második felében megjelent három nagylemezével (First And Last And Always, Floodland és Vision Thing) fő vonalakban megírta a műfaj történetét. A később érkezettek pedig ezek fényében már csak epizódszerepre voltak kárhoztatva.
A zenekar lényegében azonos Andrew Eldritch énekessel és mindenkori kísérő zenészeivel, akik kisebb-nagyobb résszel tudtak hozzájárulni a főhős víziójához. A The Sisters Of Mercy papíron ugyan ma is létezik, újabb dalok azonban bő három évtizede nem készültek Eldritch műhelyében. A 90-es évek elején két gyűjteményes kiadvány is megjelent, kiadatlan dalokkal, illetve ritkaságokkal, különleges változatokkal. Július közepén pedig boltokba került egy újabb érdekesség, mely kizárólag a zenekar korai, azaz első nagylemez előtti időszakára koncentrál.
Az 1980-ban alapított formáció most három, 1982 és 1984 között, a BBC számára rögzített stúdiófelvételt tár a rajongók elé. A CD-t indító, 1982-es, John Peel műsora részére készített négy dal, azaz a nyitó The Stooges feldolgozás és három saját szerzemény esetén még csak jelzésértékű a dark/gothic irány. A csapat ekkor még a korabeli new wave/post punk vonalon mozgott, kevés egyéni ízt felvillantva. A következő négyest az Eldritch/Marx/Adams/Gunn és a dobgép, Doktor Avalanche alkotta felállás 1983 márciusában rögzítette, és a felvétel pár nappal később került adásba, David Jensen rádióműsorában. A hangzás ezeknél a nótáknál már a korabeli cuccokhoz mérten teljesen rendben van, a stílus sem változott számottevően.
Értelemszerűen a lemez utolsó négy dala áll a legközelebb a First And Last And Always lemezen megismert The Sisters Of Mercyhez, ebben pedig jelentős szerepe van az időközben leigazolt Wayne Hussey (lásd még: The Mission) gitárosnak. Az újfent John Peel rádiós részére rögzített négy 1984-es keltezésű nótában már megcsillan a zenekar zsenialitása. Fontos hangsúlyozni, hogy a BBC Sessions 1982-1984 című anyag speciális jellegéből adódóan nem veszi, nem veheti fel a versenyt a stúdiólemezekkel. A korong egy nem várt ajándék a rajongótábornak, így ennek megfelelően is kell kezelni, ismerkedés gyanánt tehát semmiképp sem ajánlom (ahhoz ott a három nagylemez)!
Ha viszont már beszippantott Eldritchék világa, előbb-utóbb úgyis be fogod szerezni ezt a gyűjteményt, hiszen a kiadatlan szerzemények, korai dalverziók valóban kincset érnek. A CD a zenekartól megszokott minimál design-nal, ún. softpack csomagolásban jelent meg, az első lemez frontját továbbgondoló borítóképpel. Gyűjteményeket nem szoktam pontozni, de maga az ötlet és a hanganyag is csillagos ötös; ha nem ismerném a zenekar mentalitását, követelőznék régi fotók, dalszövegek, netán jegyzetek miatt, de Eldritch hozzáállásának ismeretében ennek itt és most nem lehet jogalapja!
