Billy Howerdelt Magyarországon elsősorban az A Perfect Circle gitárosaként, zenei agyaként ismerik. Egyeseknek beugorhat róla Ashes Divide nevű projektje is, mindezek mellett pedig zenét ír és producerkedik is. Június 10-én viszont megjelenik első szólóalbuma What Normal Was címmel, amelyen egy új oldalát is megmutatja majd. Ebből az alkalomból beszélgettünk vele.
RS: Milyen plusz jelentéssel bír a számodra, hogy most szóló lemezt készítettél?
Billy: Rengeteget jelent nekem. Ez egy nagyon fontos mérföldkő. Mindent figyelembe vettem a készítése folyamán, és azért nehéz az, hogy most az interjúk alatt ne áruljak el mindent az albumról. Fenn kell tartsam az érdeklődést a megjelenésig. De azért igyekszem egy-két érdekességet is elárulni róla, amennyire lehetséges. Izgalmas volt nagyon egy ilyen anyagon dolgozni. Hosszú évek óta terveztem és végre megvalósulhatott.
RS: Ha jól tudom mindent egyedül írtál. Miközben készült az anyag, megmutattad másnak?
Billy: Van egy nagyon jó barátom Danny - nem, nem a Tool dobosáról beszélek -, neki megmutattam mindent. Ő volt az, aki tanácsokkal látott el, mert azért szükség van egy külső fülre is egy ilyen lemez elkészítése alatt. Sokat segített, hogy mi az, ami jobban ki legyen emelve, vagy mit vágjunk pont rövidebbre, mert elszaladt velem kicsit az alkotói vágy. Hálás vagyok neki nagyon, mert rengeteg jó meglátása volt az albummal kapcsolatban.
RS: Érezted úgy, hogy tanácstalan vagy az album elkészülte közben?
Billy: A szövegeknél mindig ezt éreztem. Az összesnél elakadtam és nem tudtam, hogy mi legyen, nem tudtam, hogy képes vagyok-e rá, hogy lesznek-e elég jók. Nem is értem, hogy másnak, hogy mehet könnyen a szövegírás. De meg kellett találnom a saját hangomat, a saját tónusomat. Tudod az elején csak dúdoltam, hogy "lala" és akkor igyekeztem megtalálni a megfelelő ritmust, a megfelelő dallamot a dalokhoz. Néha, amikor visszahallgattam ezeket a próbálkozásokat, elcsodálkoztam, hogy jééé, ez tök jól hangzik! Így ezeket a részeket fixáltam és felhasználtam a daloknál. Ez egy nagyon érdekes folyamat volt a számomra. Meglepett, hogy képes voltam rá, tényleg.
RS: Mit gondolsz, az emberek milyen zenére számítanak tőled?
Billy: Igazából nem is tudom, hogy mire számítanak tőlem. Teljesen más zenét csináltam eddig. A hangzás teljesen olyan, mint amit most érzek, ez jön belőlem őszintén. Az igazat megvallva örülök neki, ha tetszeni fog az embereknek, de ennek az albumnak magam miatt kellett elkészülnie.
RS: Olvastam, hogy az új dalokkal a tinédzser énedhez kalauzolsz el minket. Hogy látod mai fejjel, milyen volt a tinédzser Billy?
Billy: Ez egy érdekes kérdés. Az elején tuti azt mondaná, hogy csapdába estem. Akkori énem nem értené a mostani helyzetemet. Az a baj, hogy akkor még nem fedeztem fel úgy a zenét. Persze, hallgattam több előadót, de korlátoltabb voltam sokkal. Most azért egy eléggé széles spektrumon mozgok. Akkor főleg azokat hallgattuk, amiket a haverok is és abban a korban nem érteném ezeket a dalokat. Ezeket a dalokat meg kell élned, akkor erre még nem lettem volna képes. Ide egy nagyon hosszú út vezetett, szóval a teenager Billy azt mondaná, hogy mi a szar ez?
RS: Azt is olvastam, hogy a dalok jó része a kapcsolatokról szól. Szerinted mennyire fontos még a személyes kapcsolat a mai világban?
Billy: Fontosabbak, mint valaha. Személyes kapcsolatok nélkül nem lehetne zenét írni, mert nem hatna ránk semmi. Az emberi élethez tartozik az, hogy kapcsolatban legyél mindennel. Az emberekkel, a természettel, a családoddal. Ez kell ahhoz, hogy élni, alkotni tudj. Tudod, tök király, hogy most mi így beszélünk, látlak, látom a reakcióidat. Ezek tök király dolgok, hogy már bárkit, bármikor bárhol elérünk. Azért régen ezt el sem tudtuk volna képzelni, de azért rettentően veszélyes és romboló is tud lenni ez az egész. Ez egy nagyon kétélű fegyver. Van nagyon sok előnye, de rengeteg hátránya is, amire figyelni kell, amitől óvni kell a gyerekeinket is.
RS: Szerinted az emberek megállnak még zenét hallgatni? Úgy értem, hogy mindenki rohan mindig valahová és eközben hallgat zenét. De van idő megállni és csak a zenére koncentrálni?
Billy: Nincs, nagyon nincs idő a zenehallgatásra. Emlékszem még gyerekkoromban felraktuk a lemezt és együtt hallgattuk. Nem csináltunk mást csak a zenére koncentráltunk, lehunytuk a szemünket és figyeltünk. Ez elmúlt, ami egy nagyon rossz dolog, mert csomó részlet elveszik emiatt. Persze, megint csak a modern világ előnye, hogy minden album a zsebedben van, két gombnyomás és bármit hallgathatsz, ez tök király, mert bármikor megteheted és olyan zenekarokat ismerhetsz meg, amik lehet, hogy soha nem kerültek volna a látókörödbe. De ez az egész olyan, mint egy jó vacsora, egy minőségi étel. Azt ki kell élvezni, rendes körülmények között, nem úgy, mint egy gyors éttermi kaját.
RS: Amerikában hamarosan turnéra indulsz, de Európai dátumot nem láttam. Mennyi esély van egy EU turnéra?
Billy: Ha minden jól megy az ősz folyamán Európába is eljutunk. Jelenleg is ezen dolgozik a management. Nagyon bízom benne, hogy többek között eljutunk hozzátok is, mert rengeteg jót hallottam az országotokról, itt az ideje, hogy tapasztaljam is!
RS: És mi a helyzet mostanában a másik két bandáddal?
Billy: Ha igazat akarunk mondani, akkor az Ashes Divide anyaga volt az első szóló lemezem, de az azért teljesen más, mert az sokkal gitárcentrikusabb és azt zenekarként írtuk valamelyest. Elárulok valamit, hogyha minden jól megy, akkor most az A Perfect Circle pihenni fog még egy ideg és egy új AD lemezen fogok dolgozni. Ehhez mit szólsz?
Fotók: Erica Weitz
Billy Howerdel Web / Billy Howerdel Facebook