Két év múlva húszéves fennállását ünnepli majd a Varga Zsolt énekes-gitáros vezette felvidéki KerecseN, amelynek tevékenységéről mi is hírt adtunk időről időre – legutóbb tavaly, a Széna tér nóta klipjének apropóján. Ki ne emlékezne, akkortájt a teljes zenei színtér a tetszhalál állapotában leledzett még, illett is kreatívan kihasználni a „művészi kényszerszabadságot”.
Alapvetően a népzenénk és a magyar rock hagyományok ötvöződnek az A háború művészete dalaiban. Előbbi tényező, és a népi hangszerekhez való vonzódás a Dalriada mögött összesereglett folk-metal rajongóknak éppúgy érdekessé teheti a bandát, ahogy az őserővel megdörrenő gitárzenére felesküdött Mobilosok is nyugodtan belefülelhetnek, ha netán még nem ismerik. Sőt, hirtelen nem jut eszembe más, aki a két világot ilyen arányban vegyíti. Mindent egybevetve azonban régi vágású, nyers megszólalású hard rock muzsikáról van szó, amelyben nincs értelme túlragozni bármit. Nem is a lemez viszonylagos rövidsége – nyolc szám közel negyvenpercnyi terjedelemben – a meglepő, hanem az, hogy túlnyomórészt fel-vagy átdolgozások sorakoznak itt. Ténylegesen saját szerzeményből három van, ezek mellett rock n’rollra átültetett népdalt (Betyárnóta), illetve több katonanótából összegyúrt döngölést (Limanova 1914), na meg egyéb forrásból eredő tételt is kapunk.
A nem saját kútfőből származó alapanyaghoz mindenesetre jó érzékkel nyúlt a csapat. A Betyárnótában citera színesít, a szólórészben pedig a Csínom Palkó melódiája is felsejlik. A Limanova 1914, valamint a csellóval és hegedűvel megtámogatott Szomorú az idő (Zsolt és Pál Kriszti duettje) bukovinai balladája ugyanilyen fogással jött létre, ezekben Bartók és Kodály gyűjtésében is fellelhető népdalkincsre bukkanhatunk. A Militaris Congratulatio, túl azon, hogy egyházi énekből vedlett át torzgitárosított himnusszá, nem a hangszerelési finomságokról szól. Deklarált hitvallás, minden különösebb köntörfalazás nélkül. A Cseh Tamás - Bereményi Géza páros által jegyzett Széna tér ellenben bővelkedik az instrumentális betétekben. Csellón példának okáért az a Rácz Csaba nevű srác játszik, aki a nemzetközi színtéren is bizonyított már, többek között Udo Dirkschneider, Michael Kiske és Floor Jansen session zenészeként.
Utóbbi darab és az elhunyt barátok emlékére írt A fiúk, akik előre mentek – itt rá is térnénk az önálló számokra – klassz Hammond orgonás témákat is rejt, a billentyűket Horváth Zsolt (Lord, ex-Deák Bill Blues Band) kezeli. A tömegmédia zenei kínálatát és fogyasztóit froclizó Ez nem rakenroll a címével ellentétben hamisítatlan sallangmentes RN’R, az album nagy meglepetését viszont az összetett, okosan felépített Kali Juga okozza. Marcona riffel indul a dal, majd hamar lehiggad, de aztán fokozatosan visszadurvul, ami a mai világ menetén tűnődő szöveget is hangsúlyosabbá teszi.
Itt van hát a zenekar aktuális stúdiómunkája, hat évvel az első album (Majom a trónon) után. Digitális platformjain (Youtube, Deezer, Spotify) rövidesen elérhető lesz, és a fizikai formátum (CD, illetve pendrive) is érkezik még a nyáron. Az időzítés akár szerencsésnek is mondható, hiszen jönnek a szabadtéri rendezvények, és az idei tematikus eseményeken vagy motoros találkozókon – az ismerős, jól bevált terepen – már a friss repertoárral állhat színpadra a társaság. Hogy idővel mire viheti még a KerecseN, arra inkább a következő lemez ismeretében kapunk választ. Nyilván nem kell majd éveket várni rá.
