RockStation

Gutted - A Path To Ruin EP (Coyote Records, 2023)

2023. április 28. - rattlehead18

a1836602944_10.jpg

A hazai death metal mezőnyben olyannyira kivételes, hogy egy zenekar legalább négy nagylemez megjelentetéséig jusson, hogy a folyamatosan aktív formációk közül ezt mindössze két csapat mondhatja el magáról. A zalai Age Of Agony – ők már az ötödiken is rég túl vannak - és a Cannibal Corpse: Butchered At Birth lemezének második tétele nyomán nevet választott székesfehérvári Gutted.

Mindketten más-más néven, azaz Silent Agony-ként, illetve Genocide-ként, a ’90-es évek közepén kötelezték el magukat a stílus mellett, tehát azokban az években fogtak muzsikálásba, amikor az irányzat nagy nemzetközi hulláma már lecsengett, vagy legalábbis lecsengőben volt. Mindkét zenekar mögött egy-két olyan fanatikus áll, akik a folyamatos tagcserék és a stílust itthon övező általános érdektelenség ellenére is mennek a saját fejük után. Az Age Of Agony nagylemezes diszkográfiája szinte kizárólagosan az egri Terranis kiadóhoz köthető, Guttedék viszont az összes sorlemezüket külföldi underground kiadóknál hozták ki. Ezek között pedig negyedikként a 2016-os Martyr Creation volt az utolsó darab.

Azóta készült ugyan a zenekar diszkográfiájából egy impozáns kazetta gyűjtemény, de nem sok egyéb, a banda tényleges aktivitására utaló hír érkezett Székesfehérvár irányából. Eltekintve attól a nem sok jót ígérő ténytől, hogy a zenekarvezető Hajnali Sándor énekes mellől távozott a zeneszerzésért felelős Drótos Gábor gitáros, aki három nagylemezt csinált a Gutted-dal. Ennek ismeretében pedig feltehetően nem én voltam az egyetlen, aki készpénznek vette, hogy ezzel egyúttal a csapat pályafutása is véget ért.

f58b1d37-gutted-23-768x614-1.png

Sanyit viszont más fából faragták, és maga körül sokadszorra is újra felépítette a bandát. Ha nem is kapkodták el a dolgokat, február közepén a moszkvai Coyote Records színeiben végre befutott egy egészséges terjedelmű, vagyis közel huszonegy perces EP. A 2013-as, hét percnyi Path Of A New Erához képest ez már egy, a mennyiségre nézve is combos anyag, melynek a számomra ismeretlen Tony Koehl által jegyzett borítója a maga brutalitásával együtt is a legigényesebb darab a Havancsák Gyula nevéhez köthető Mankind Carries The Seeds Of Hell frontjával egyetemben. Örvendetes továbbá az is, hogy Gábor búcsúzóul még a kislemezt keretbe foglaló két további tétellel járult hozzá a Gutted életműhöz.

Az öt tényleges dalt pedig az a Borka Zoltán jegyzi, akinek neve a Sin Of God és a Sunstroke révén csenghet ismerősen. A régi logó és a név pedig kötelez. Ha valaki, Sanyi tudja is ezt. A Gutted muzsikája így az évek és a tagcserék ellenére semmilyen változáson sem esett át. Az új dobos, Krzysztof Klingbein hozza mindazt, amit az első két lemezt felkalapáló Kovács Zsolt utódjától elvárhatunk. A triónak újfent az amerikai, azon belül is a keleti parti irányvonal, azaz a korai Cannibal Corpse és a kezdeti Suffocation lemezek szolgálhattak iránytűként. Sanyi szövegei továbbra is kellően betegek, bár ha költőiség nem is, de egy átfogó gondolatmenet húzódik mögöttük. Ezen a téren ő egyébként már a Limb For A Limb lemezén elment a falig.

Az itteni tételek közül a szövegek tekintetében a Dinner Is Served viszi a prímet. A Where Are The Others? horrorfilmes intrója után a Godforsaken Land pár másodperc alatt felskicceli, hogy a Gutted az A Path To Ruin képében egy újabb, jól átgondolt vérontást pakolt elénk. A váltások szerepe is csak az energiaszint fokozására szorítkozik, de ez épp így van rendjén. A szanaszét facsart riffek közötti kiigazodás az elkövetkező hetek házi feladata lesz. A már emlegetett, disszonáns középrésszel megerősített, öt percet ostromló Dinner Is Served talán visszafogottabb a tempók tekintetében, több a szaggatás is, na de az a szöveg… A Whispers In The Night szintén megfontoltabb, betonozós darab. A This Haunted House és a Bound And Drowned azonban nemcsak helyrebillentik, hanem alaposan ki is lengetik a sebességmérő mutatóját. Sanyi az előbbiben hozza a legváltozatosabb vokálokat. Az új dobos pedig a jövőben ajánlólevélként lobogtathatja az EP-n bemutatott teljesítményét.

Az „ízléses” borító mögötti bookletben ott vannak a dalszövegek, a CD korong adatoldala pedig azért rendhagyó, mert a külső ív ezüstfelületén, a felvétel után különféle grafikák is helyet kaptak. Nem állok be a sorba, és nem kezdem el szajkózni, hogy miért csak EP és nem nagylemez, mikor lesz teljes album, stb. Minden jó úgy, ahogy van, maradjon is így, csak ne kelljen újabb éveket várni a következő dalokig!

45kop.png

A bejegyzés trackback címe:

https://rockstation.blog.hu/api/trackback/id/tr9518112588

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum