Nóniusz Gábor a semmiből bukkant elém a TikTok-on jó pár hónapja. Nem tudtam ki ő, de könnyen utána lehetett járni, hogy kis hazánk zenei életének egy megkerülhetetlen alakja. A különböző műsorait nézve arra jutottam, hogy nekem beszélnem kell ezzel az emberrel, így gyors billentyűzet ragadás után már mentek is neki a kérdéseim.
Hogy jött az, hogy elkezdj podcast műsorokat készíteni?
Alapvetően nekem tökjó volt sok évig a háttérben lenni, meg néhány termékkatalógusban eszközökkel vigyorogni, de néha megkérdeztek és válaszoltam. Aztán pár éve belefutottam egy olyan jelenségbe, amiből azt láttam, hogy rengeteg jó zenekar van, akik zseniális zenét játszanak, viszont a továbbiakkal kapcsolatos tévképzeteik miatt nemhogy nem tudnak előbbre lépni, hanem sokszor saját maguk ellen dolgoznak. Akár a saját karrierjüket, akár a hazai zenészközösség általános szokásaira való hatásukat tekintve. Akkor találtam ki, hogy külföldi mintára fogok rövid videókat csinálni, hogy mi hogyan működik, ha egy zenekar kijön a kisklubok világából. Mindezt a TikTok-on, és azért ott, mert a fiatalokat ott érem el, akiknek ezekkel az infókkal esetleg segíthetek. Amikor eleinte meséltem róla, hogy tervezek valamit, csomóan azt hitték, hogy ez egy stúdiós-vastekergetős-villanyszerelős műsor lesz. Szándékosan nem arra akartam menni, hogy hogy keverj otthon meg hogy gitározz, mert ezer olyan csatorna van, és ráadásul jók is. Cserébe egy sem szól arról, hogy hogyan készülj fel a stúdiózásra, hogy írj meg egy sajtóanyagot, egy ridert, mit várhatsz a manageredtől, hogy érdemes kezelni a zenekari kasszát, hogy működik egy szponzoráció, egy endorseri együttműködés, miért ne legyél a többiekkel gyökér a backstageben… na ilyet nem láttam. Így lett kb. első kikötés, hogy nem zenéről beszélünk, hanem minden azt körülvevő egyébről, ami abban segít, hogy egyszer jó körülmények között játszhass azoknak, akiket tényleg érdekelsz.
Figyelj, megcsavarjuk a dolgot: honnan jött az, hogy még néznivaló is legyen?
Amikor a TikTok-os cuccok kijöttek, akkor kaptam egy rakás támadást, hogy mi ez hogy a boomer fasz hülyeségeket beszél, de akik értették és látták már belülről ilyet, azok pedig inkább elkezdtek biztatni, hogy hajrá. Így találtuk ki Tóth Tomival, hogy átjön és elmeséli a saját tapasztalatait, és hogy ők hogyan trainingeznek gyors zenekari beállásra kisbandákat a Gitármánia táborban.
Rájöttem, hogy ha már van egy saját podcast-stúdióm és egy láda kameránk, akkor miért ne használhatnám akár saját magamnak is mindezt? Az a rész például 2023 szeptemberben már fel volt véve és egy darabig állt, majd amikor a Nemzeti Kulturális Alap kiírt egy podcast-pályázatot, akkor született meg papíron a végleges formátum. Megnyertük, így 2024 januárjában jött ki a Tomis epizód, de ez már YouTube és Spotify, a belőle készült rövidek pedig Facebook, Insta, TikTok. Remélem, hogy nem csak én veszem észre, hogy részről-részre valamennyit finomodik a műsor megjelenése, az előzőből és a nézők tanácsaiból tanulva mindig változtatok egy kicsit, vagy veszek még eszközöket.
Mi alapján választod ki a zenészeket, szakembereket, akik szerepelnek a műsorodban?
Azért 3 évtizedre visszamenőleg elég sok ismerősöm van, akiket érdekesnek és hasznos vendégnek érezhetek egy ilyen szituációban.
Igen, hát elismert ember vagy a zeneiparban. Azonban kérlek, mégis pár mondatban mutasd be magad azoknak, akik nem ismernek.
Egy nagykőrösi gyerek vagyok, aki a 90-es évek elején végigment a szokásos kezdeti lépéseken, úgymint első saját zenekar, helyi rendezvényeken fellépés, nagyon fiatalon klubozás éjszaka… aztán szerveztünk bulikat, hogy egyáltalán legyen valami. Ének-zene tanár végül nem lettem, de televízióztam, rádióztam, majd 2000-es évek elején a Hajógyári szigeten rám merték bízni a dokkbistro és a Sziget EventsHall hangrendszerét. Ez A-és B- kategóriás hazai bandák, dj-k, és nemzetközi sztárok hátterének a biztosítását jelentette. Ekkor költöztem Budára. Utána elkezdtem komolyabban újra a stúdiózás és a zeneírás felé fordulni, 2012-től SuperSize Recording 2015 elejéig. Mint hangosgyerek kerültem oda, studiomanagerként köszöntem el. Utána saját stúdió, aztán másik saját stúdió, még egy podcast stúdió, kis produkciós cég, zenekari karrier egyengetés… összességében rengeteg kiadvány, 13 hazai Fonogram jelölés és 3 díj, lengyel Fonogram, Balkan Music Awards, European World Music Chart havi első helyek, éves második hely, Songlines albumlista, első magyar metal Blu-Ray, meg ilyenek. Most pedig itt beszélgetünk.
Igen… visszatérve az előző kérdéshez…
Szóval ez maga a kalap és a fő szempont az, hogy hiteles figuráktól első kézből kapjanak infókat a nézők-hallgatók amellett, hogy egy-egy vendéget kicsit más oldaláról is bemutasson a műsor, mint ahogyan addig ismertük. Sokszor szándékosan teszem a hülyét. Vannak kérdések, amikre nekem már teljesen egyértelműek a válaszok, de a műsor nem nekem szól és valójában a közönség helyett kérdezek. Volt a fejemben egy alap lista a műsor indulásakor, hogy kiket szeretnék mindenképpen, de volt olyan is, akivel egy buliban beszélgettem és az alapján éreztem a spontán késztetést, hogy két résszel később mindenképp jó lenne, ha ő lenne a vendégem. Ilyen volt Temesi Berci például. Aztán másfajta kivétel a Down For Whatever zenekar, akiknek a dolgait egy ideje figyeltem, de Kikivel személyesen decemberben mutatkoztunk be egymásnak Sportaréna backstageben a Hooligansen. Említhetném Kóródi Tomit is, akivel a stúdióban a felvétel előtt találkoztam először.
Az utóbbi időben egyre többen keresnek meg, hogy ők is szívesen szerepelnének a műsorban, meg menjek el a koncertjükre, stb… Simán lehet, hogy egyszer csak így kerül a radarra valaki, de egyelőre nem jellemző. Súgok, hogy az nyerhet, aki ír és összeszedett infót ad, és nem az, aki egyből hanghívásban jön rám.
Mennyi felkészülést igényel egy-egy adás?
Változó. A többvendéges adásoknál az időpontok egyeztetése, amivel el lehet bohóckodni sokáig. Aztán bármilyen régi ismerős valaki és van egy csomó közös sztorink, azért egy rakás alapvető infóból, - ami egyébként nem napi téma - fel kell készülni előre.
Azért egy AWS-Fish-Hooligans kombót egész könnyű volt össszehozni ahhoz képest, hogy mind valami nagyobb esemény előtti utolsópillanatos hajrában voltak éppen. Ehhez képest most két nemzetközi piacon tevékenykedő magyar szereplővel kergetjük folyamatosan egymás naptárát, a harmadik pedig tegnap dobott be egy négyórás slotot, hogy “most, vagy soha”.
A technikai felkészülés a kétszemélyes beszélgetéseknél elenyésző, a kanapés sztorinál pedig az OktOpus-os tanítványaim vállalják magukra a szett berendezését és összerakását. Ilyenkor a stúdió “nappalijában” rögtönzünk egy tévéstúdió jellegű megfejtést. Az akkora adásoknál már létezhetetlen, hogy én csináljak mindent, úgyhogy a mozgós kamera mögött is áll egy cimborám és van mindig egy tanítvány, aki kezeli a füleseket és le nem veszi a Pro Toolsról a szemét. Rengeteget köszönhetek nekik.
Összességében mennyi energiád, munkaóra van egy-egy ilyen adásban?
A tevőleges beszereléssel, felvétellel, vágással, grafikával az 5-6, ha a shortok vágását is belevesszük, talán 7. A gondolkodás és előzetes tervezés, amit nem tudok neked megmondani pontosan. Beállt egy munkamenet, de folyamatosan optimalizálódik.
Néztem a Sápi Gézás adást és felmerült bennem a kérdés, hogy honnan érzed, hogy mikor van vége egy-egy beszélgetésnek?
Egyik oldalról nézem az órát, hogy mennyit rögzítettünk és az elhangzottak alapján mennyi az, ami marad. A másik, hogy amikor kezd a helyszíni hangulat ülni, vagy elkezdjük ismételgetni magunkat, akkor ott el kell köszönni. Volt olyan is, hogy valaki sietett valahova, de ez nem gyakori. Az adások hossza is ezért eltérő, bár sokszor nagyobb darabokat is kivágok, hogy pörgős a műsor pörgős legyen és így is sokkal hosszabb, mint a többi rész. Gézával már az felvétel előtt beszélgettünk egy órát és a felvételből kikerült egy rakás, a Bogdáni úti hely méreteire és épülettechnikai megoldásaira vonatkozó szárazadat, ami nekem érdekes, de nem éreztem azt, hogy ennyire ki kellene bontani. Van olyan adás is, amiből összesen egy mondat került ki.
Aktív vagy a közösségi médiában. A TikTok-ban rengeteg potenciál van, de szerinted egy kezdő vagy kisebb zenekarnak mennyire kell jelen lenni a platformon? Fontos jelen egyáltalán az elején ott lenni?
Szerintem nagyon. Ugyanígy a Facebook vagy az Intagram. A világ ma máshogy működik, mint amikor nekünk a ‘90-es évek elején megvoltak a kötelező találkahelyeink. A rockzenekaroknak volt egy rakás klub országszerte, mindenhol voltak haverjaik, akik mentek nézni őket, sokan egy Metal Hammeres koncertcikk vagy Demonstráció rovatos kritika alapján, a hip-hop arcok meg vonattal járták az országot és mentek buliról-bulira, kazettákat küldözgettek és kézzel írt leveleket postáztak. Ma már klub sincs annyi, az elvárások és a költségek is másmilyenek és ott tudsz szólni bárkihez, ahol az a bárki van. Na, ők meg a neten vannak, a pandémia óta pedig még inkább. Amit nehéz, de tudni kell belőni, hogy mit és hogyan kommunikálsz. Mert lehet hogy a segged meg a vicceid tetszenek és 10 emberből 8 emiatt iratkozik fel, de max a másik kettő megy el a koncertedre. Vagy ők sem, mert CS2 van aznap. Aztán ott a pofáraesés, hogy ma is te fizettél, hogy a próbateremtől 150km-re üres háznak játszhattál. Ha nem vagy ott és nem szólsz azokhoz, akiket érdekelsz, akkor előbb-utóbb nem fogod őket érdekelni vagy simán elfelejtenek. Aztán szép lassan megtanulod, hogy hogyan legyen abból a kettőből 10, majd 25.
Szerinted mi lehet igazi érték ma a Social Mediaban?
Amit beleteszünk. Amit beletesznek. Nehéz meghatározni, mert mindenkinek más. Aztán ha a hasonló érdeklődési körűek összeakadnak, akkor megcsinálják a saját értékeiket és az idő igazolja. Vagy nem. Ha csak azt nézed, hogy mondjuk egy Star Wars vagy akár egy Mézga Család részen különböző helyeken röhögnek fel a szülők és a gyerekek, pont ugyanígy fog mindenki a saját korosztályának és műveltségének megfelelően értéket találni meg keresni. Én például pont az a figura lettem, aki ellen lázadtam volna 25 éve és pont olyanok is szólnak meg most, mint amilyen én voltam akkor. Mondhatni megértem őket, csak amit azóta tanultam, az alapján már nem értek egyet velük.
És, hogy lehet ilyen értékeket teremteni, hogy lehet kitűnni a sok trash tartalom között?
Szerintem úgy, hogy odafigyelsz arra, amit csinálsz, aztán először tudatosan gyűjtesz egy kisebb kört, akik egyetértenek veled, majd elkezded őket közösséggé kovácsolni és onnantól már az ő lelkesedésükkel is terjed a cuccod, meg az algoritmus is menőbbnek hisz, amire előbb-utóbb rásegít. A kulcs nagyrészt a folyamatos kommunikációban van. A módszer majdnem ugyanaz, mint régen a zenekari street teamek, vagy a KISS Army, csak az eszközök mások. Gyorsabbak a reakciók és kifinomultabban mérhető minden.
Te milyen csatornákat követsz a különböző felületeken, amit ajánlanál másoknak is.
Ha van egy kis időm, amit magamra fordíthatok, akkor nézek egy kis televíziós vásárlást. Amikor lemondtuk az utolsó utáni tv-előfizetést, akkor jöttem rá, hogy ezek a zsenálisan megcsinált agyleszívó reklámok pihentetnek a legjobban, ahol fél órában agitálnak, hogy vegyél valami félhaszontalan szart, lehetőleg azonnal, töredéke áron, mert így jár hozzá még egy ugyanolyan, meg még valami hozzá nem köthető, készleten ragadt ajándék is. Mintha minden problémám elszállt volna, olyan érzet! Szóval újra lett TV… Egyébként a hazaiak közül nézem a Mixfactor TV-t, a Magyar Producer Workshopot, Kóródi Tomit, a Mezítlábas dobost, meg egy csomó üzleti és belföldi kirándulós cuccot.
Elmondhatjuk, hogy ez a szakma egy soha véget nem érő tanulás?
Szerintem ez mindenre vonatkozik, hogy amikor már úgy érzed, hogy nincs mit tanulnod benne, akkor gyorsan fogj bele valami másba!
Azok közül az adások közül, amik már lementek adásba, volt olyan pillanat, amikor meglepődtél, megdöbbentél nagyon valamin?
Minden adás magától hömpölyög valamerre, így kicsit mind meglepő nekem a maga módján. Mivel ez itt nem kötött interjú, hanem valamennyire mederben tartott “adok-kapok” beszélgetés, így sokszor a vendégnek köszönhetően másfelé megy, én pedig hagyom ezt. Igyekszem tartani, hogy arányaiban olyan 85% a vendégről szóljon és max 10-15% rólam. A Vígh Arnoldos hangmérnök bingónál például a 25 kérdés válaszait eredetileg arra vittem volna, hogy ezekkel a hibákkal mennyi pénzt bukik a zenekar és hogyan lehet jó felkészüléssel megelőzni őket. Arnold viszont az első pillanattól azt hozta be, hogy neki ezekre milyen kigyúrt megoldásai vannak és utólag melyikkel mit lehet kezdeni. Ez ott, a felvételnél derült és tökmindegy lett, hogy mi volt az eredeti terv, mert szerintem jó lett az egész az ő megközelítésével is.
Mik a jövőbeli terveid a műsorral? Maradnak ezek a szórakoztató beszélgetések, vagy lesznek egyéb oktató tartalmak is?
Igyekszem ezekkel a szórakoztató beszélgetésekkel tudat alatt minél több használható infót a hallgatóság fejébe csempészni, idénre összesen 20 rész van tervben. Akár a nézők kérései, akár a saját igényem alapján kezd kiderülni, hogy egy csomó dolog ebbe a podcast formátumba nem fér bele. Ha végig tudom vinni a többi ötlet előkészítését, akkor bőven lesz itt még más is. Megigérem, hogy időben tudni fogtok róla!
Gábort a következő helyeken tudjátok követni:
http://www.facebook.com/noniuszgabor
https://www.tiktok.com/@noniuszgabor
https://www.instagram.com/noniuszgabor/
https://open.spotify.com/show/4Y6rvpXmfjuVcgD0BPGFzc?si=8c0473c28c3f4cb5
