Annyira sok tehetséges zenekar van, akikre nem figyelünk oda eléggé. Tele van az underground jobbnál jobb bandákkal, de itthon mégis azt veszem észre, hogy az emberek többsége a húsz-harminc éves zenekarokon pörög még mindig, akik akkoriban sem nyújtottak annyira kiemelkedőt. Közben meg burjánzik a felszín alatt az élet. Olyan zenekarokkal többek között, mint a BUZZ, akik most adták ki a harmadik anyagukat Back From Tartarus címmel.

Annyira nehéz már meghatározni, hogy mi számít EP-nek, kislemeznek, teljes értékű anyagnak. A Spotify, ha jól figyeltem meg a dalok darabszáma után sorolja be az anyagokat, amit egyszerűen baromságnak tartok, hiszen a Back From Tartarus-on is csak három dal van, de hosszabb az anyag, mint húsz perc. Anno a Reign In Blood is csak huszonnyolc perc volt és mégis mekkora nyomot hagyott a világban. Innentől kezdve nálam, ami húsz perc felett van az simán tekinthető egy albumnak. A dalok számát meg tényleg baromság nézni, hiszen pár éve a Band In The Pit is kidobott egy negyven perces “dalt”. 

Nehéz dolgom van a trióval több okból is. Két taggal már több, mint tíz éve ismerjük egymást, akikkel ráadásul egy egyetemre is jártam, noha az útjaink különösebben nem keresztezték egymást. Aztán pedig mit ad Isten? A stoner rajongókat összefújja a szél és a vége az lett, hogy három évig egy próbatermen osztoztunk a srácokkal. Innentől kezdve pedig elkezdődtek a beszélgetések és az odafigyelés, hogy a másik mit is alkot. Már az első három számos anyagukkal megbabonáztak, noha annak voltak még gyerek betegségei. Azonban az idő a srácoknak dolgozott és az apróbb hibákat már a hosszabb anyagon sikerült kiköszörülni, azonban a hangzást mostanra sikerült száz százalékosan tökéletesre fejleszteni. Azt kell mondjam, hogy ez a három dal 2024 legfontosabb három dala a hazai közegben. Olyan összhangot teremtenek a srácok, olyan atmoszférát hoznak létre, hogy az első hallgatásnál felállt a szőr a karomon, hogy ezt mégis, hogy oldották meg otthon egy kis hangkártyával? Oké, a dobokat nem otthon rögzítették, de a többi részek pontosan tudom a születését, és le vagyok egy az egyben nyűgözve. Ennek a zenekarnak nem a H7-es hév mellett a hugyos kapu utáni próbateremben kellene szenvednie a negyven fokos próbateremben a nyáron, hanem a világ fesztiváljait járni. Ahogy haladunk a lemezen a dalok úgy lesznek egyre hosszabbak. Először egy közepes tételt ismerünk meg az Euphoria Scars személyében, de nekem ez a kedvenc tételem. Az a nyitótéma, amivel kezdődik egyszerűen zseniális, a hangzás pedig… Ha akarnék se tudnék rosszat írni a srácok zenéjéről, mert egyszerűen nincs mibe belekötni! Külön imádom a dal vége felé hallható “szólót” Benne van egy adag magyarfolk érzés, miközben azt érzem, hogy ezt a dalt akár bármelyik nagyobb kedvencem is írhatta volna. A Rainblur egy hosszabb tétel a maga nyolc percével, itt már hallhatunk némi szöveges samplet is a dal közepén, ami amúgy nagyon feldobja az egész dalt. Külön meg kell jegyeznem, hogy Martin eszméletlen módon kigyúrta a technikáját az évek alatt és rendkívüli módon egészítik ki egymást Tamással. De ehhez az is kell, hogy Levi pontosan tudja mennyi témát engedhet meg magának a dobon. Ebből a hármas elegyből pedig valami olyan következik, ami könnycseppeket csal a szemem sarkába. Nagyon jóleső érzés, hogy ha a BUZZ-ra gondolok, akkor nem az irigység fog el, hogy nekik összejött, ami nekem nem, hanem sokkal inkább a büszkeség. A dal közepénél olyan témákat hallhatunk, amiket akár a Russian Circles is könnyen megirigyelhet, apropó…valaki küldje már el nekik ezt a bandát, tökéletesen passzolnának egymáshoz! Az anyag címét is adó zárótétel, tizenegy perces ami megedzi a hallgatót. A nyers dobhangzással indító dal szépen felépíti saját magát egészen az alapzattól, a díszes stukkókig. Mindenki megtalálja a dalban a helyét. Ami így tökéletesen működik.

Azt mondom, hogy ha a srácok csak pár évente dobnak ki egy ilyen anyagot, akkor megéri a várakozást! Legközelebb pedig az A38-on játszanak szeptember 4-én, ahol ezt az anyagukat is bemutatják a nagyérdeműnek! Menjetek el és támogassátok őket minél többen!