Micsoda változatos és termékeny év volt ez a 2025, sok igencsak jól sikerült lemez is jutott az arra éhes rockereknek. Szerkesztőségünk tagjainak egyéni listáit korábban már olvashattátok, ezeket borítottuk most egybe, a matek pedig kiadta, hogy a RockStation szerint az alábbi 25 album volt az idei év legjobbja. Vitatkozni persze ér és lehet, kommentben jöhetnek, hogy számotokra melyek voltak az év legjobb lemezei.
25.SLEEP TOKEN - EVEN IN ARCADIA
24.HOODED MENACE - MONUMENTS OF OBSCURATION
23.AGRICULTURE - THE SPIRITUAL SOUND
22.MASTERS OF REALITY - THE ARCHER
21.GHOST - SKELETĂ
20.WHITECHAPEL - HYMNS IN DISSONANCE
19.THE NIGHT FLIGHT ORCHESTRA - GIVE US THE MOON
18.PELICAN - FLICKERING RESONANCE
17.BIOHAZARD - DIVIDED WE FALL
16.1914 - VIRIBUS UNITIS
15.RIVERS OF NIHIL - RIVERS OF NIHIL
14.NAGYÚR - MIAMI
13.KATATONIA - NIGHTMARES AS EXTENSIONS OF THE WAKING STATE
12.WALL OF SLEEP - THE KINGDOM
11.LORNA SHORE - I FEEL THE EVERBLACK FESTERING WITHIN ME
10.AFI - SILVER BLEEDS THE BLACK SUN

"Ez egy komoly, érett, sötét lemez lett, megcsillantva Jade Puget kiapadhatatlan kreativitását és virtuozitását vagy Davey Havok nem evilági énekhangját. A lemezt záró Nooneunderground úgy maradt ott a levegőben lógva, hogy azóta próbálom összerakni a puzzle-t. Mert ez határozottan AFI. De a Blasphemy and Excess akusztikus dallamai is. Úgy tűnik az AFI egyszerre MINDEN! Felemelő, sötét, lírai, dallamos, modern."
9. TESTAMENT - PARA BELLUM

"A Testamentnek szerintem nincs rossz lemeze, és a Chuck gyógyulását követő újjáalakulásuk óta különösen nagy formában vannak. Nem tudom, nevezhetjük-e visszatérő lemeznek a Para Bellum korongot, de annyi biztos, hogy nagyon felszívták magukat a Bay Area veteránjai. Ahogy Rattlehead18 kolléga találóan megfogalmazta: olyan a végeredmény, mint egy saját best of – új dalokból. Kimagasló thrash album, megérte a hosszabb várakozást."
8. ARCH ENEMY - BLOOD DYNASTY

"Az Arch Enemy harminc év után sem lassít, a melodikus death metalt pedig még mindig ugyanazzal az elánnal játsszák, mint a kezdetekkor, csak egy kicsit másképp. Elő a léggitárokkal, anélkül nem lehet teljes a zenehallgatás a Blood Dynasty esetében!"
7. DEAFHEAVEN - LONELY PEOPLE WITH POWER

"Az már most látszik, hogy underground szinten az egyik legfontosabb 2025-ös megjelenésről van szó. A 62 perces játékidő és a súlyos témák ellenére is könnyen adja magát az anyag, ha fogékony vagy egy kis lélekgyötrésre. A Deafheaven éhesebb és változatosabb, mint valaha."
6. ORBIT CULTURE- DEATH ABOVE LIFE

"Számtalanszor meghallgattam, és most úgy gondolom, hogy a négy és fél koponya méltányos, ami jelzi, mekkora zseni az anyag, és mennyire kiemelkedik a kortárs mezőnyből. Minden hozsannázást megérdemelnek, nem is kérdés, hogy a Death Above Life ott lesz az év végi 10-es listám első felében. Voltaképpen semmibe nem tudok belekötni, de ha egy lemez hallgatása előtt külön bemelegítő gyakorlatokat kell végezni, az azért még nem Reign in Blood – Master of Puppets szint. De nagyon közel áll hozzá."
5. TURNSTILE - NEVER ENOUGH

"A Turnstile úgy döntött, hogy nem találja ki újra magát, helyette simán megírták a Glow On folytatását és csak annyit csavartak a dolgon, hogy ne essenek túlontúl az önismétlés csapdájába..... maradjunk most csak simán a mában, ahol a Never Enough a 2025-ös év egyik legjobb gurítása."
4. DEFTONES - PRIVATE MUSIC

"Nem vagyok az a bugyi dobálós, sikoltozó rajongó típus, a nagy kedvencek esetében meg inkább vagyok kritikus, mint elnéző, így talán elfogulatlanul állíthatom, hogy a Deftones megint csinált egy öt koponyás lemezt, amin csak annyi az újdonság, hogy zöld a borító és most éppen egy kígyó van rajta. Deftones for president!"
3. CORONER - DISSONANCE THEORY

"A Dissonance Theory az előző öt Coroner lemezhez képest, 2025-ben természetesen már nem nevezhető progresszívnek, a technikás, egyéni jelzők ellenben bármilyen relációban megállják a helyüket. Az ismerkedés jelen fázisában még nem dobálóznék „Az év lemeze”, netán „Az évtized visszatérése” lózungokkal. Az azonban kétségtelen, hogy a Dissonance Theory minden tekintetben maximális teljesítmény, egy olyan lemezanyag, melyről hiábavaló lenne egyes dalokat kiemelni, és amely a tizedik hallgatás környékén is képes a reveláció erejével hatni. A gondolkodó ember thrash metalja – a Queensryche után szabadon."
2. PARADISE LOST - ASCENSION

"A Paradise Lost tehát, kissé megöregedve bár, de közel negyven év után is jól fenékbe billenti a szkeptikus metalrajongókat. A zenekar szimpatizánsai pedig úszhatnak a boldogságban, hiszen a banda ereje teljében van (mint mindig)."
1. MESSA - THE SPIN

"Hát durván belezúgtam ebbe a lemezbe. Az olasz brigád negyedik lemeze és a korábbi lemezeikkel ellentétben gótikus és doom metal felé nyitottak inkább és ebben a szellemben írták meg az új lemezüket. Ebből a szempontból korszakhatár ez a lemez a banda életében, de szerencsére ezt úgy sikerült megugrani, hogy sok negatív érzés a hallgatóban ne maradjon. Mert ebben a lemezben nem sok üresjáratot nem hagytak - szinte semmit. Az At Races fülbemászó dallamai, The Dress jazz-es blackgaze-es felhangjai vagy az albumot lezáró Thicker Blood olyan emlékezetes pillanatai a lemeznek, ami miatt nem lehet csak egyszer meghallgatni a lemezt.
Az hogy év végi TOP 10, nem kérdés, csak az, hogy a dobogó melyik fokán fog szerepelni ez a lemez..."