RockStation

Szerintem hiba csak azt csinálni, amit az ember szeret: Interjú Gomilko Bogdannal a Livesound vezetőjével

2012. január 16. - sunthatneversets

Gomilko Bogdan neve ismerősen csenghet azoknak, akik kicsit jártasak rockzenében és kicsit tájékozottabbak a koncertszervezésben. A LiveSound az ő vezetésével az elmúlt évben is sok koncertet hozott Magyarországra. A koncertszervezés hátteréről beszélgettünk vele és persze sok érdekességről.

Bogdan a LiveSound internetes oldalának böngészése közben, ha a portfólió rovatra kattint az olvasó, akkor láthatja, hogy ti sem tegnap kezdtétek. Beavatnál minket a LiveSound történetébe?

Erre a kérdésre már válaszoltam néhány interjúban, de megpróbálom röviden elmesélni. 2003-ban szerveztük az első koncertünket a zuglói MegaPubban, ez volt az egyik kedvencem, a brit progrockot játszó ARENA együttes lépett akkor fel. Ez a Marillion ex-dobosának, Mick Pointernek a csapata. A Marillion vonzerejében bízva gyorsan kinyomtattunk - ha jól emlékszem - 750 db jegyet, amiből nagy meglepetésünkre  600 megmaradt! A következő néhány hónapban összehoztuk a The Flower Kings és később a Dead Soul Tribe koncerteket, szintén a MegaPubban. 2003-ban több koncertünk nem is volt, hiszen alig volt kapcsolatunk, a nulláról indultunk tulajdonképpen. 2004-ben viszont összejött az első nagy koncert, a Uriah Heep, majdnem kétezren voltak rá kíváncsiak a Petőfi Csarnokban! Így már valamennyivel könnyebb volt dolgozni, mivel végre fel tudtunk mutatni a portfoliónkban egy nagy nevet, egy rocklegendát. De csak lassan haladtunk a fejlődés irányába. Most 9 éves munkatapasztalattal, kapcsolatokkal rutinosan mennek a dolgok.

 

A koncert-szervezés mellett foglalkozol mással is?

Jelenleg nem. 2008 közepéig volt még egy nem rossz forgalmú kereskedelmi (export) tevékenységem, de az sajnos megszűnt. Végül is nem is biztos, hogy most tudnék mással is foglalkozni, pedig kéne, mert a koncertszervezés önmagában elég rizikós szakma.

Évekkel ezelőtt mindenki azért sírt, hogy a bandák többsége csak Bécsig vagy maximum Csehországig ér el. Mi változott azóta, mert néha olyan a koncertdömping van Budapesten, hogy az ember azt se tudja eldönteni, hogy melyik koncertre vegyen jegyet.

Még mindig sok banda csak Bécsig vagy Prágáig jut el, mert ezeknek, fizetőképes kereslet hiányában Magyarországon nem érdemes koncertet szervezni. Ami ezekben a világvárosokban működik, az itt nem biztos, hogy igen. Más az ízlés, mások a közönség anyagi lehetőségei. Másrészt viszont annyi változott, hogy sokkal több kisebb-nagyobb nevű banda jut el Budapestig. Azért van többször is koncertdömping, mert most mindenki turnézni akar, a lemezeladásból már nem lehet megélni, még külföldön sem, hacsak valaki nem egy nagyobb nevű rock- vagy popsztár.  És mivel Budapesten legalább 10 koncert/rendezvény szervező cég működik, előfordul a  koncert  dömping is….


Sokan beszélnek mostanában az Európát sújtó válságról. Kihat ez a koncertlátogatók pénztárcájára? Mi a ti tapasztalatotok?

Természetesen a válság, főleg a magyarországi gazdasági helyzet befolyásolja a koncertlátogatók pénztárcáját és ezáltal a miénket is. A mai helyzet azt idézte elő, hogy kb. 20-25%-kal kevesebben költenek olyan koncertekre, amikre 1-2 évvel ezelőtt még eljöttek volna. Persze van Magyarországon vagy 15-20 ezer ember, akik eljárnak a nagyobb, Arénás pop vagy poprock eseményekre, és ki is tudják fizetni a drága jegyeket, akár havonta többször is. Viszont a legtöbb ember ha egyszer jegyet váltott mondjuk egy AC/DC koncertre, akkor utána akár egy évig nem megy el semmi másra.

Néha úgy tűnik, hogy a rockzenében utazó hazai koncertszervezők egy-egy stílusra szakosodtak. A Livesound nagyrészt hard rockban, illetve patinás zenékben gondolkozik. Kijelenthető az, hogy ezek a zenék a ti specialitásotok? 

Mondhatjuk így is, például tőlem elég messze áll a hardcore, vagy death- és blackmetal. Ezért nem is igyekszem bővíteni a Livesound kínálatát ezekkel a stílusokkal. Minden más stílus jöhet, akár poprock is, mert szerintem hiba csak azt csinálni, amit az ember szeret. Végülis a koncertszervezés is üzlet.


Hogyan választjátok ki, hogy egyáltalán melyik együttesnek tesztek ajánlatot?

Ez kétféleképpen működik. Azok, akikkel már dolgoztunk együtt legalább egyszer-kétszer, általában jelentkeznek maguktól 2-3-6 hónappal a turné előtt. Az alapján választjuk ki az adott fellépőt, hogy volt-e már itt, ha volt, akkor mennyire volt sikeres, hányan jöttek el, stb. Igaz, ez sem mérvadó, mert lehet hogy köv. alkalommal kevesebben jönnek, ez történt pl. a Queensryche esetében.  De az igazán nagy nevek után nekünk kell mennünk, kapcsolatba kell lépni a menedzsmentekkel és ügynökségekkel és ajánlatot kell tenni. És ez a legnehezebb, mivel nagyobb koncert szervező cégek képesek egy adott bandának az egész európai turnét megszervezni 15-20 fellépéssel, magyarul megveszik az egész turnét. Másrészt évi 20-30 nem-et kell mondani azokra a jelentkezőkre, akik biztosan veszteséget okoznának itthoni fellépésükkel. Nagyon sok olyan jó banda van, akikre 15 évvel ezelőtt jöttek volna akár ezren is, de most 100 ember se kíváncsi rájuk.


Egy pár szóban mesélnél arról, hogy egy adott koncerttel kapcsolatban milyen teendőid vannak? Mekkora stáb segíti a munkádat?

Először is, ha megvan a dátum, találni kell rá megfelelő helyszínt, ami akár foglalt is lehet aznap, de előbb-utóbb mindig megtaláljuk a megfelelő kapacitású helyet. A legjobb ott dolgozni, ahol szoktunk, ahol be van járatva minden. Ha visszaigazolta az adott fellépő a dátumot, megállapodtunk a fellépési díjban és egyéb feltételekben, utána jöhet a promóció az eseménytől függően. Mindenképp meg kell terveztetni a hirdetéseket, posztereket, internetes bannereket, a rádióspotot (ha szükséges), minél több helyre eljuttatni az internetes hirdetéseket - ezeket mind a kolléganőm, Nóra intézi. Ha nagyobb az esemény, és a fellépő nagyobb, mint az ún. réteg, akkor külön sajtósunk foglalkozik az eseménnyel, megjelenteti azt minden lehetséges csatornán, a havi, heti, napi sajtóban, a rádióban, stb. Nagyobb koncertre plakátozni szoktunk a városban, a MAHÍR segítségével. Természetesen a szakmai metal-rock újságokban is hirdetjük az eseményt.

A múlt év egyik nagy dobása a Manowar koncertje lett volna, de aztán ez kútba esett. Lehet tudni valamit az okokról?

Erről már meséltem, igen idegbeteg szituáció volt. Ahogy már  többször elmondtam, minden nagyobb nevű fellépő ragaszkodik a biztosításhoz. Magyarországon mindössze egy biztosító van, amely ezzel a speciális területtel foglalkozik. Tulajdonképpen monopol helyzetben van ez a cég, és nagyon megnézi, mire mond igent, utánajár a fellépő múltjának s utána dönt, kívánja-e őt biztosítani vagy nem. Adott esetben a Manowart nem akarta biztosítani, arra hivatkozva, hogy túl rizikósnak tartja, hisz volt egy-két lemondott fellépésük, azt mondták hogy ez így nekik túl kockázatos, viszlát. Én biztosítottam már náluk pl. a Robert Plant koncertet, Heaven&Hellt, Status  Quo-t, Toto-t, és még pár nevet. Amikor megkaptuk a nemleges választ a Manowar biztosítására, két osztrák céghez fordultam, de ők sem voltak hajlandóak segíteni, mondván,ha  Ausztriában  lenne az  esemény  akkor igen, de Budapesten  nem…. Biztosítás nélkül viszont sem mi, sem Joey DeMaio nem vállaltuk a kockázatot. Egy héten keresztül minden este beszéltünk Skype-on s amikor én már azon voltam, hogy Angliában keressek biztosítót, Joey váratlanul álláspontot váltott és azt mondta, hogy Magyarországon is legyen 60 eurós a belépő, mint a többi turnéállomáson. Magyarország sem lehet kivétel, mondta. Pedig korábban már  nagy nehezen megállapodtunk a 12.000 Ft-os jegyárban. Hiába próbáltam elmagyarázni neki hogy 60 euro Magyarországon nem ugyanannyi mint Svédországban… Joey nagyon speciális figura,  makacs üzletember, nem csak zenész. Mi nem vállaltuk a 60 eurós jegyárat, s még biztosítás sem volt, így végül az egészből nem lett semmi. Remélem, a Manowar rajongók nem csalódnak most a kedvencükben - már az, aki eddig még nem csalódott. Részünkről ez egy majdnem rizikómentes üzlet lett volna, mivel csak a reklámba kellett volna befektetni, a bevétel a zenekaré lett volna, a miénk pedig egy fix összeg. Egyébként azóta találtunk megfelelő biztosítót, ráadásul csakugyan Angliában, problémamentesen működik a kapcsolat és senki nem turkál a fellépő múltjában. Pl. a Whitesnake koncert biztosítását sem vállalta a magyar cég, az angolok viszont 3 napon küldtek szerződést.

A sok tavalyi koncert közül több nézőpontból nézve, melyik volt a legsikeresebb és melyik az, ami kicsit „zűrösre” sikerült, netán egy életre elfelejtenéd?

Mit értesz a zűrös alatt? Ha a koncert menetére gondolsz, a szervezésre, akkor semmiféle különös probléma nem merült fel, ha viszont az anyagi részét nézed, akkor a Marty Friedman koncert (amely egyébként nagyon jó volt!) hozott csalódást. Itt végülis nem az elveszített összeg játszik nagy szerepet, hanem az arány. Mivel a Marty Friedman nem egy költséges koncert, itt a befektetett-visszanyert összeg arány számít, mondjuk úgy, hogy szinte a fele sem jött vissza. Megpróbálom megmagyarázni, mire gondolok. Ha van egy 15-25 millió Ft-os költségvetésű koncert és te veszítesz rajta 1 millió Ft-ot, akkor örülsz neki hogy ennyivel megúsztad. Ha viszont a költségvetés mondjuk 1,2 millió Ft és ebből fél millió Ft a veszteség, az elég ciki és bosszantó. ASIA koncert  sem volt  anyagi  siker Scorpions-szal egy napon …de  ez  az egyik kedvencem!! :-) Viszont most eszembe jutott hogy mégiscsak voltak bizonyos szervezési problémák a Whitesnake-kel kapcsolatban, mivel a már nem működő Petőfi Csarnokba, szabadtérre szerveztük és csak egy napra nyitották meg nekünk a helyszínt. Odahívták a személyzetet, amely végülis már tudta hogy megszűnt a munkahelye és ennek megfelelően végezte munkáját. Azonkívül a biztonsági cég este 23.00-kor lelépett és a backstage őrzés nélkül maradt. Mondanom sem kell, hogy nekünk kellett tartanunk a kaput és ajtót, mert mindenki be akart jutni. Ezen kívül volt ott minden a koncert előtt: több darázsfészek a színpad alatt, korhadt deszka a színpadon, nem működő WC, stb. Szerencsére a koncert jól sikerült, de én hallottam, amikor hívták a szállodában Coverdale-t, hogy  enyhén szólva ne számítson semmi luxusra a helyszínen :-))))  Végülis vele nem volt semmi gond, általában a tour- és a produkciós manager szívja a promoter vérét, de szerencsére ez is ritkán esik meg. Ha minden a megállapodás szerint történik, akkor simán mennek a dolgok. Szerencsére a PeCsa átkerült most magánkézbe, ha jól emlékszem, 10 évre, már folynak a felújítási-átépítési munkák, áprilisban felújítják a szabadtéri részét is.

Ha jól látom a nagyobb klubkoncertjeiteknek a Barba Negra Music Club ad most otthont. Miért rájuk esett a választásotok?

A Barba Negra mint klub, nagyon jól sikerült dolog, beleértve a színpadot, fényeket, hangot, meg az 1000 feletti férőhelyet is. Azért vittem oda koncerteket, mert mind Steve Lukather, mind a Ten Years After kinőtte a Hajót. A múltkori koncerteken sokan panaszkodtak hogy nem láttak vagy be sem fértek… Viszont mindkét együttes, látva a sikert, kérte hogy szervezzem őket nagyobb helyre, mert ilyenkor a fix gázsin kívül még százalékot is kapnak, ha sokan jönnek. A Barba Negra épp akkor nyitott és gondoltam kipróbálom, ráadásul jók voltak a feltételek is. A Uriah Heepnek egyszerűen is nem lett volna más lehetőség, csakis ez a klub, mivel a Petőfi Csarnok akkor már nem üzemelt és a Barba paraméterei tökéletesen megfeleltek számukra.

Látjátok-e már, hogy jövőre kik azok az előadók, akiket el lehetne hozni Magyarországra?

Ha megnézed a weboldalunkat, a www.livesound.hu-t láthatod a fix általunk szervezett eseményeket, viszont még sok fellépővel tárgyalunk, de neveket nem szeretnék elárulni addig, amíg nincs végleges megállapodás.

Aki élő zenei események szervezésével foglalkozik, az kiket hallgat szívesen?

Attól függ, milyen a kedvem! Ahogy mondtam már, nem hallgatok death/black metalt, hardcoret se, de az összes többi minőségi zene jöhet! Vannak olyan napok, amikor csak hardrock megy, van amikor egész nap csak Pink Floyd szól, vagy ELP, Dire Straits, vannak Yes-es napjaim, valamelyik nap csak Deep Purple ment, tegnap például Alice Cooper legutóbbi 4-5 albumát hallgattam.  A legújabb albuma az egyik nagy kedvencem lett. Ha utazok és hosszú útra megyek kocsival, akkor inkább különböző stílusú CD-ket teszek be a CD-váltóba, mondjuk lehet benne egy Megadeth, egy Gogol Bordello, Def Leppard, Black Sabbath Dio-val, Led Zeppelin és pl. best of Pink! Na, ez hogy tetszik?

 

Van-e még olyan szakmai kihívás, amit szeretnél még elérni, vagy olyan előadó akit egyszer mindenképpen szeretnének elhozni Magyarországra?

Persze hogy van: ha összeállna az Emerson, Lake & Palmer, azt mindenképp elhoznám ide, aztán a Yes-t, Slash-t, Brian May-t, Alice Cooper-t, Transatlantic-ot, Deep Purple-t, Jethro Tull-t, a Toto-t legalább még egyszer és a Gogol Bordello-t is megismételném még néhányszor!  De  lehet  küldeni  kívánság listát  is… :-))

Koncertfotók: Réti Zsolt

A bejegyzés trackback címe:

https://rockstation.blog.hu/api/trackback/id/tr893546316

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum