A Dark Clouds-érát is beleszámítva idén 20. születésnapját ünnepli a Nadir. Ha a zenekar a hazai rockzenei élet reflektorfényében töltötte volna el ezeket az éveket, már akkor is nagy gratuláció járna ezért, de a Nadir ezt a 20 évet a hazai underground metál szcénában élte le, így aztán nem csak a gratuláció jár, hanem ez nagy adag tisztelet is. Hirtelen nem is tudnék rajtuk kívül még egy példát mondani erre.

Ráadásul a csapat az elmúlt években szinte rohamtempóba kapcsolt: volt feldolgozás lemezük, tavaly pedig egy sorlemezzel örvendeztettek meg minket. Sőt, a tagok egy részét tömörítő Our Existence Is Punishment is lemezzel jelentkezett nemrég, illetve egy másik projekt a Ghostchant is hamarosan kiadja debütáló EP-jét.

Mindezek mellett még arra is volt energiája a srácoknak, hogy a zenekar 20. évfordulóját méltóképpen, valamilyen hangzóanyag kiadásával ünnepeljék, ez lett ez az 5 számos EP.

Nos, a Nadir valahol mindig is a doom/death/hc szentháromságban mozgott, lemezről-lemezre változott, hogy éppen melyikből volt több egy kicsivel. Az Exitus-t talán a HC vitte előre, több sodró lendületű dallal, ezt az öt számos EP-t, a doom, de főleg a világfájdalom uralja. A legjobban ez a zenekar első magyar nyelvű, Elégia címet viselő dalában mutatkozik meg, melyet Huszárik Zoltán filmje ihlette, a dalszöveg pedig Nagy László Búcsúzik a lovacska című verséből való. A címadó inkább hardcore-vonalú, és ez nagyjából elmondható a kettes Feed On Me című dalra is, mely talán elsőre a legnagyobbat üti.

Czetvitz Norbi mélyre hangolt gitárjai és Tauszik Vitya néhol már gargalizáló hörgései adják meg a dalok világvége hangulatát. A doomos elemek az Adrift-ban védjegyszerűen vannak jelen, főleg a verze alatt, a Raza Sacrificada pedig inkább death metalos megközelítést hoz, a végeredmény pedig egyszerűen leszakítja a fejet.

Ahogy az eddig produkciókból, ebből az EP-ből is süt az elkötelezettség és a profizmus, amely akár az együttes védjegye is lehetne. Remélem, hogy jópár év még bennük van, mert a hazai keményzenei életnek leginkább ilyen hiteles zenekarokra van szüksége, mint amilyen a Nadir is.