A hagyományosan augusztus első felében rendezendő Brutal Assault Fesztivál az évek során Európa egyik legpatinásabb Fesztiváljává nőtte ki magát. Az első napra meglehetősen rányomta a bélyegét a 15 fokos, eső időjárás.

Beérkezésünkkor éppen a Vektor nyomta meglehetősen jól, csak nem szólta túl meggyőzően. Jó kis technikás thrash ez és a Voivod felé való elkötelezettségüket jól prezentálja, hogy az énekesen Voivod póló volt. Az utolsó dal alatt még egymásnak rohanós wall of death is belefért.

A Gruesome-nál már a hangzás is rendbe jött. Ha valaki nem ismerné őket, old school death metalt nyomnak, korai Death módra. Játszottak is Death-et, ja és egy csaj basszusozik náluk.

Az idő még a DevilDriver koncertjére is rányomta a bélyegét. Dez Fafara énekes végig becsülettel próbálkozott, hogy beindítsa a közönséget, de csak a színpad előtti kemény mag pörgött a bulira. A koncertbe amúgy nem lehet belekötni, nem a zenészeken múlott a siker.

Az idén 30 éves Neurosis még sötétedés előtt, minimális fényekkel, vizuális adalék (vetítés) nélkül lépett fel. Klubban ez lehet, hogy jobban átjön, itt most nem annyira. Egy ekkora életművet amúgy sem lehet ilyen szűk keretek között átfogni. A zenei teljesítmény ettől persze nem lett gyengébb, az összhatás viszont szegényesebb volt így a régebben látott koncertjeikhez képest. Közben az erőd tetején fekete csuhás alakok járkáltak, ami persze teljes összhangban volt az előadással. 

King Dude koncertjén is maradt a sötét hangulat és maradtak fekete csuhások is. Itt mondjuk torzított gitárok nem voltak, de kellően fekete volt ez így is. King Dude a régi idők zenéjét is idézte. Szuggesztív énekes az egyszer biztos, aki holl rágyújtott, hol viszkizett...

A Mastodon az elálló eső után szerencsére már meg tudta mozgatni a közönséget. Ezúttal nem művészkedték el a koncertet, hanem elsősorban szórakoztattak. Bár a hangzás nem volt tökéletes, a zenekar így is a maximumot hozta, különösen Brann Dailor dobos, akinek messze a legjobb a hangja a bandában.

A Dying Fetus trióban is megbízhatóan aprított, míg a napot Chelsea Wolfe szellemidéző zenéjével zártuk.

Beszámoló: Magnetic Star & Frogfoot