Mit adtak nekünk a lengyelek a 80-as 90-es években? Egyfelől egy ikonikus pápát II. János Pál személyében, másfelől meg ellencsapásként a Vadert, vagy kicsit később a Behemoth-ot. Az egyik maga a megtestesült keresztényi jóság, a másik meg egy végtelen útvesztő a sátán imádat ködös-fagyos erdejében. Extrém kettősség ez, de tagadhatatlan, hogy a lengyel zenei import ékkövei bizony a black színtér szórásából kerülnek ki.
Illik azért meg említeni, hogy a fent említett időszakon túl is igen aktív maradt ez a vonal. Elég ha arra gondolunk, hogy a nálunk is megforduló Mgła vagy a Batushka is egy-egy teltházas bulit csinált nálunk a közelmúltban. Tehát érdemes az egyszeri blackernek a tekintetét északra vetni. A Rosk bemutatkozása is megér néhány karaktert ennek tükrében.
Lehet mondani, hogy a Rosk újfiú ebben a körben. Tavaly jelent meg egy demójuk, idén pedig az első nagylemez Miasma címmel. Ennek ellenére eléggé kiérlelt, saját hangján megszólaló bandával van dolgunk. A stílus a blacken belül az atmoszférikus, post-metálos, néhol ambientes vonalon mozognak. Az már sokat elárul, hogy a négy tétel, ami felkerült a Miasma-ra összesen több, mint 50 perces menetidőt szolgáltat. A záró tétel pl. magában 21 perc.
A Rosk ilyen vonalon mozog, tehát aki szélsebes tekeréseket várna tőlük, annak bizony birkatürelemmel kell kivárnia a sorát. Viszont azért meg érdemes, mert ami az erőssége a zenekarnak, az az építkezés. Kimérten alkotnak egy ködös-szomorú atmoszférát, ami utána lépésről-lépésre bontakozik ki egy epikus zaj orkánná. Az Infected I és Infected II is úgy van összekapcsolva, hogy két őrjöngő rész között igényesebb midizéssel kúszik át. A hátránya viszont pont ebből adódik a Miasma-nak. Extrém megoldás nem igazán van benne, így aki egy Deafheaven szinten képzeli ezt a post-black irányt, annak kicsit csalódnia kell. A záró Beneath The Light pl. akár szintén két részre szedhető lett volna, mert kb. úgy is épül fel mint a fent említett Infected páros.
A Miasma ebben az esetben kicsit unalmasnak is tűnhet, de a kibontakozó szám felépítések igen korrektül és átgondoltan vannak tálalva. Az ének (tiszta és hörgős) pedig változatosabbá teszi, és hozzá is tesz az összképhez. Aki szívesen visszaszökne a komor tél gyötrelmeibe, annak érdemes egy próbát tenni a Roskkal.