2018. októberében jelent meg Tiszta lap címmel Pócsi István vezetésével a HÉT JEL első lemeze, ami az alkotóhoz köthető dalokat, hangulatokat dolgozta fel 36 közreműködő segítségével. A projektlemeznek indult kezdeményezés mára önálló alkotói bázissá alakult, megtartva a sokszereplős felállást: minden dal egy-egy önálló projekt, változó zenekari felállásban, így előfordulhat, hogy olyan zenészek szerepelnek egy adott szerzeményben, akik korábban sosem muzsikáltak együtt.
2022 tavaszára várható a következő HÉT JEL lemez, amelyről októberben a debütáló dal, az Éltető Elengedés már napvilágot látott. Az alkotói folyamat annyiban módosult, hogy a Vérrel Írva című lemezre a dalokat Pócsi István szerzi, beleértve a zenét, és a szöveget is:
„Mertem venni a bátorságot, hogy lejegyezzem zenei gondolataimat, azokat pedig megmutassam zenész barátoknak. Míg az első lemeznél hoztam magammal a dalokat, addig a készülő anyagra, egy kivételével minden dalért én vagyok a felelős. Azt merem gondolni, hogy megtaláltam a saját hangomat, ami hol lírai, hol dühös, de mindenképpen belőlem táplálkozik.”
Az októberi premiert követően, december 7-én jelent meg a második szerzemény, az Üresen Maradt Lapok, Köteles Leander közreműködésével:
„Egyfajta remény dal született. Az ihletet egy nagyon fiatalon elhunyt zenész barátunk szolgáltatta, még idén februárban. Sokat gondolkodtam azon, hogy szabad-e ezt a kapcsolódást kihasználnom, és neki címezni a szerzeményt. E közben rájöttem, hogy bár ő ihlette, még is sokkal több emberről szól. Olyanokról, akik elhunytak, és olyanokról, akik csak elfordultak az emberi kapcsolatainktól. Leander zseniális hangszereléssel tette bele a lelkét. Képes volt továbbgondolni, továbbvinni egy szálat, amit én felrajzoltam. Nagy öröm, hogy igent mondott az együttműködésre, alapvetően azt gondolom róla, hogy csak olyan projekthez teszi oda magát, amiben ő maga is hisz.”
Az Üresen Maradt Lapok videoklipet is kapott, ami ez esetben nem egy, a dalhoz forgatott képi világ, hanem a fiatal rendező, Tóth Barnabás, Az Elmenetel című kisfilmjének feldolgozása.
„Barnát nagyon régóta ismerem, és filmjeit is láttam. Amikor a dal elnyerte végleges változatát, egyszerűen beugrott ez a film, és nagyon gyorsan egyértelművé vált bennem, hogy a képnek és a zenének találkozni kell. Barnától az engedélyeket megkaptam a feldolgozásra, és nagyon gyorsan el is készültem a vágással. A képi világ minden bizonnyal megosztó lesz, de azt gondolom, hogy mernünk kell témákat letenni az asztalra. Nyitottabban gondolkodó társadalmakban nem probléma, ha társadalmilag érzékeny témák kerülnek elő, mi még szeretünk struccként létezni.”
