RockStation

Nem vagyok esztéta és a címkéket sem különösebben kedvelem

Fattyú interjú

2024. január 30. - sunthatneversets

3540454597_photo.jpgNéhány napja cikkeztünk a kunszentmártoni Fattyú aktuális lemezéről, a Puszta című album ismeretében úgy gondoltam, hogy néhány kérdés erejéig az egyszemélyes formáció mögött álló Tamást is kifaggatom a tudnivalókról.

Be kell valljam, hogy a Puszta volt az első kiadványod, amit hallottam. Rövid utánajárás után persze kiderült, hogy az aktuális lemez Fattyú név alatt már a sokadik megjelenés. Mit kell tudni a kezdetekről, milyen céllal hívtad életre a formációt, illetve kik voltak a Fattyú korai hatásai?

Szerettem volna egy teljesen saját, önálló projektet, a black metal pedig mindig közel állt hozzám. Tömören ennyi a kezdetek lényege. A korai hatások a műfaj olyan klasszikus zenekarai voltak, mint a Burzum, az Emperor és persze a Satyricon.

Eleve egyszemélyes formációban gondolkodtál?

A kezdetektől fogva egyedül csináltam a Fattyút, időnként voltak emberek, akiktől segítséget vagy tanácsot kértem - illetve a mai napig vannak ilyenek, de nem volt rá különösebb igényem, hogy a formáción belül többen is legyünk.

A kezdeti, szövegi szempontból a fantasy behatásokat sem nélkülöző vonaltól fokozatosan eltávolodva jutottál el egy természetközeli koncepcióhoz. Ennek a folyamatnak mi volt az elindítója?

A korai időszakban a Kárpár-medence folklórját vegyítettem fantasy elemekkel. A folklór, mint olyan, szervesen természetközeli, a fantasy rész pedig szép lassan elmaradt, és a Puszta lemezre már csak az előbbi maradt. Ennek a folyamatnak különösebb elindítója nem volt, egyszerűen annyi történt, hogy az évek alatt változtak azok a dolgok, amik érdekeltek. A Homo Novus EP-n például egyik elem sincs jelen, viszont az egyik legjobban sikerült kiadványom lett (szerintem).

A Puszta dalszövegei alapján kijelenthetjük, hogy a formáció célba ért, és a Fattyúval továbbra is ezen a vonalon fogsz mozogni, vagy várható változás a koncepció terén?

Célba szerintem még nem értem, csak egy újabb állomást teljesítettem a Fattyú életében. A koncepció terén még nem tudom, hogy fog-e bármi változni, ez még a jövő zenéje.

Annak ellenére, hogy a projekt mögött egyedül állsz, az aktuális lemezre több vendéget is meghívtál. Mit kell tudnunk róluk, mi alapján válogattad ki a közreműködőket? Egyszeri kooperációkról van szó, vagy vannak olyan vendégzenészek, akikkel a jövőben is tervezel együttműködni?

 dolog nem koncepcióként indult, néhány vendégénekest szerettem volna, aztán szép lassan koncepció lett abból, hogy kiket lehetne még beszervezni egy-egy dal erejéig. A „Légzés” című dal esetében biztos voltam abban, hogy valakit a hardcore szcénából szeretnék felkérni. Akkoriban rengeteg BIPØLARIS-t hallgattam, így aztán felvettem a kapcsolatot Somával. N-nel a RÉM-ből már korábban is dolgoztunk együtt, van egy közös fizikai kiadású splitünk, melyen az ő Poklade kislemeze és az én Ritu Paganorum EP-m szerepelnek, illetve a már említett Homo Novus lemezen is énekelt. Ahogy haladtam előre a dalok írásával, úgy kezdett kialakulni a fejemben, hogy milyen énektémát vagy énekstílust szeretnék vagy tudok leginkább elképzelni az adott dalra, és ez alapján kezdtem el felkeresni a többieket. A „Mikor anyánk” című dalhoz Varsás Gábort a SHUM-ból, a „lengj, csak leng”-hez Azakot a Superfrost-ból, a „VCDXL”-hez, pedig M-et a BORU-ból, illetve a „Kisasszony könnyei”-hez volt még annyi elképzelésem, hogy női hangot szeretnék, ott végül a spoken word megoldást választottam.

291731295_1213988116088835_3971978873275039939_n.jpg

Ahogy számomra új név a Fattyú, úgy a kiadványt felkaroló miskolci Transylmania Records is egy friss név a hazai mezőnyben. Mit kell tudnunk a kiadóról, hogyan jött létre az együttműködés, illetve ezzel összefüggésben mik az eddigi tapasztalataid?

Miután Nagaarum az NGC Productions-szal kazettán kiadta a Pusztát, megkeresett Laci, hogy épp alakulófélben van a kiadója, a Transylmedia Records, nem gondolkodom-e CD-s kiadásban is. Felajánlotta, hogy szívesen intézné a dolgot, és kiadóként a Puszta lenne a debütáló lemeze. Kicsit beszélgettünk, aztán össze is jött a dolog.

Itthon rengeteg nagyon jó underground kiadó van, rohadt jó kiadványokkal. Viszont legalább kétszer annyi a zenekar, mint amit ők elbírnak. Nyilván szelektálnak, és ilyenkor a szimpátia (zeneileg értem) kicsit jobban előkerül - ezzel nincs is semmi gond. Ilyenkor az ember dönt, hogy maga adja-e ki, ami nem kis pénz. Mérlegelnie kell, hogy CD, CD-R vagy kazetta, melyiket engedheti meg magának, illetve mit áldoz be az egyes formátumokért. A CD kis példányszámban csak külföldön kivitelezhető, itthon sajnos nem. A CD-R kis példányszámban is viszonylag olcsón és hamar megvan, de sokan nem szeretik, mert nem olyan az anyagminősége. Kazetta esetén pedig mindig a hossz az érdekes, mert ott ugye fix számok vannak.

Ennél mélyebben nem látok bele ebbe a dologba, lehet, hogy ha valamelyik kiadót kérdezed a helyzetről, az illető informatívabban tud válaszolni. Annyi viszont fix, hogy aki megteheti, vásároljon ezektől a kiadóktól, mert így él a színtér!

A hazai szakmai fórumok egyöntetűen pozitívan reagáltak a lemezre, noha zeneileg egy nehezen megfogható, széles skálát bejáró felvételről van szó. Mik a tapasztalataid, kik képezik, illetve kik képezhetik a Fattyú célközönségét?

Gondolom, hogy az extrém zenei közeg kapott rá jobban a lemezre. Mivel elsősorban black metalból építkezem, és minden más ahhoz jön hozzá, így azok fogadják be hamarabb a zenémet – gondolom én -, akik eleve ebbe az irányba tendálnak. Sosem volt kitűzött célközönségem, egyszerűen csak azt csinálom, amivel épp a legjobban ki tudom magamból ventilálni a feszültséget, vagy azokat a gondolatokat, érzelmeket, amik bennem vannak. Ha pedig vannak emberek, akikkel egy hullámhosszon vagyunk egy dal, egy album erejéig, az csak plusz.

Hogyan jellemeznéd a Fattyú zenéjét? Ahogy a lemezajánlóban is említettem, jómagam úgy érzem, hogy a Puszta ugyan sok szállal kötődik a black metalhoz, egyúttal mégis nagyon távol áll attól az irányzattól.

Nem vagyok esztéta és a címkéket sem különösebben kedvelem. A Fattyú alapvetően egy black metal projekt, amihez közben hozzáadok, vagy épp elveszek elemeket. Az ambientes, dungeon synth vonal kezdetektől benne van, anélkül elképzelni sem tudnám már.

A diszkográfiára pillantva gyorsan leszűrhető, hogy egy termékeny dalszerző vagy, így adja magát a kérdés, hogy mik az aktuális terveid a formációval, illetve felmerült-e benned további projektek ötlete?

A kezdeti tempóhoz képest az elmúlt időszakban jelentősen visszavettem, de terveim persze vannak a Fattyúval. Most inkább csak EP-kben szeretnék gondolkodni. Egy nagyon vázlatos koncepcióm már van hozzá, de nem mennék bele részletesen, mert még nagyon képlékeny a dolog. Side projektjeim vannak, vagyis igazából egy „állandó” van, a Lilly of the Valley (https://lilyofthesynth.bandcamp.com/). Ide azokat a dungeon synth/ambient dolgaimat pakolászom, amiket már úgy ítélek meg, hogy nem illeszkednének a Fattyúhoz, vagy egyszerűen csak más hangulatot hordoznak, mint amire éppen szükségem van, de régen nem adtam ki semmit azzal a formációval. Illetve jó ideje parkolópályán van egy noise/powerviolence projekt is, azt viszont az idén mindenképp szeretném tető alá hozni.

A Thy Catafalque sikereit látva kijelenthető, hogy a hazai avantgárd (black) metal a nemzetközi mezőnyben is képes helytállni. Kátai Tamás mellett pedig a Makó Dávid nevéhez köthető The Devil’s Trade is bizonyítja, hogy az érvényesülésnek manapság már az anyanyelv használata sem lehet akadálya. Mi a véleményed ezekről a formációkról, illetve gondolkodsz-e azon, hogy a Fattyúval kipróbáld magad a kinti mezőnyben is?

Rengeteg magyar zenekar bizonyította már, hogy külföldön is van helyünk. A Sear Bliss, a Bornholm, a Marblebog, az Aetherius Obscuritas, a V.H.K., a Silver Shine, vagy épp a Gorilla, hogy ne csak black metal bandákat soroljak. A nyelvi kérdés egy másik dolog, de szerintem ez a zenében sok esetben annyira nem is lényeges. A Thy Catafalque-ot egyébként szeretem, illetve Dávid munkásságát is nyomon követem, de nem vagyok rendszeres hallgatója. Az pedig, hogy a Fattyúval a kinti mezőnyben részt akarok-e venni, a jelenlegi információ és streaming alapú társadalmunkban, ahol egy világfalu részei vagyunk, az internetnek hála ez akaratomon kívül is teljesül. Nyilván nem vagyok egy lapon említhető sem Tamással, sem Dáviddal, vagy épp az általam felsorolt zenekarokkal sem, de a magam szintjén próbálkozom.

A bejegyzés trackback címe:

https://rockstation.blog.hu/api/trackback/id/tr6318311683

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum