A budapesti Archaic épp két lemez között van. A thrashereknél azonban az elmúlt hónapokban is zajlottak az események. Tagcsere, hazai és határainkon túli fesztiválfellépések, egyéb koncertek, újrakiadás, zenekari chiliszósz… Az aktuálisokról az egyik alapítót, a dobos Szabó Csaba Zoltánt faggattam ki.

Kezdjük a The Endgame Protocollal! A lemezről a hazai fórumokon kizárólag pozitív véleményeket olvastam, a korong annak idején nálunk is maximális értékelést kapott. Határainkon túlról milyen visszajelzések érkeztek, illetve mai fejjel mi a véleményed arról a lemezről?

Sok helyre elküldtük az anyagot, de végül jóval kevesebb külföldi kritika futott be, mint amire számítottunk. Azok jellemzően mind pozitívan nyilatkoztak a lemezről, és elég sok megrendelés szokott befutni a világ minden tájáról, volt hogy Ausztráliából vagy épp Kanadából rendeltek. Úgy gondolom, valahol ez is elkönyvelhető pozitív visszajelzésként. Maga a lemez szerintem mai fejjel is pont olyan jó és ütős, mint amilyennek akkor is tartottuk, nyilván így visszatekintve tudnánk pár dolgot másképp csinálni, de ezen felesleges rugózni. A lényeg, hogy mind a dalokból, mind a hangzásból az akkori lehetőségeinket és körülményeinket tekintve a legjobbat hoztuk ki, különösen úgy, hogy az a pár év elég viharos időszak volt a banda életében. Épp nyakig voltunk a Covidban, nem tudtuk merre megy tovább az egész őrület, plusz még az énekesi fronton is csere történt a felvételek közepette. A zenekarok amúgy is standby-on voltak, otthon stúdióztak és felsorakoztak a startvonalnál, várták a Covid végi puskalövést, hogy induljanak turnéra, új anyaguk jelenjen meg. Mi is dolgoztunk tovább ebben az időszakban, úgy voltunk vele, hogy bármi is történt, a világra szabadítjuk a szörnyet. Sok ezer lemez jelent meg akkoriban, mainstream és underground egyaránt. Talán ez a hullám még a mai napig is tart, mondhatni ez volt a Covid talán egyetlen pozitív hatása. 

A bevezetőben már említettem a tagcserét, miért távozott a legutóbbi stúdiózást is levezénylő Horváth István basszusgitáros? A csere végleges, vagy csak az élő fellépéseket érinti? Mit kell tudnunk az utódról?

A legfőbb indok az volt, hogy 2022 őszére néhány koncert erejéig újjáalakult a Blind Myself, ahol ő oszlopos tag. A koncertjeik dátuma, valamint az ezt megelőző felkészülés pont ütközött az akkori koncertjeinkkel, így nem tudta vállalni a bulikat. A másik ok, hogy Pista a hosszú külföldi, buszos túrákat sem akarta már vállalni, ami nálunk egyre többször fordul elő, így Illés Gábor ugrott be a helyére. Ő előtte a zenekar gitártechnikusa volt, de egyébként kiváló gitáros is, tehát egyértelmű volt ez a megoldás. Gáborral azóta is betonbiztosan működik a zenekar élőben, csak sajnos neki köszönhetően azóta a turnébusz zenei kínálata is ráállt a Rózsaszín Pitbull - Kadlott Karcsi tengelyre, sokunk nagy bánatára. . . Horváth Pista ugyanakkor továbbra is a zenekar producere, társszerzője és hangmérnöke maradt, a következő Archaic lemezt is vele készítjük. 

Az utóbbi fél évben a fellépéseket ezzel a megváltozott felállással bonyolítottátok le. Ahogy említetted, a koncertek között több határainkon túli megmozdulás is szerepelt. Hogyan sültek el a csehországi koncertek? 2023-ra nézve is igaz, hogy virágzik az ottani extrém metal underground? 

Remekül sikerült mindegyik, a csúcs egyértelműen a Nuclear Intervention Fest volt, amit gyakorlatilag egy vidéki ranch-en, egy hatalmas lovardában rendeztek meg, egy kis cseh falu mellett, gyönyörű környezetben. Egy thrash fesztiválról beszélünk, ahol nagyjából 200-300 ember volt, gyakorlatilag délután kettőtől éjfélig mind a tíz zenekart egy folyamatosan bulizó, lelkes közönség fogadta. A hangzás, a kiszolgálás, a szervezés, minden olyan volt, hogy bármelyik profi nemzetközi feszten megállná a helyét. Tehát a kérdésedre a válasz, igen, ott virágzik az underground extrém zene, látható mennyiségű közönség van erre a zenére, akik el is járnak a koncertekre. 

A hazai megmozdulások kapcsán külön is emeljük ki a Lowland Festet, mely lényegében a magyar thrash/death/black metal seregszemléjévé vált, nemzetközi nevekkel is megtűzdelve. A helyszín eleve rendhagyó, hogyan sikerült az ottani akciótok?

A Lowland Fest különös helyet foglal el a szívünkben, mert gyakorlatilag mi a nulladik alkalomtól kezdve ott vagyunk minden évben, sőt a jelenlegi négyes felállás, Petyával a mikrofonnál annak idején, 2020-ban ezen a fesztiválon debütált. Sajnos pont a legutolsó alkalommal nem volt szerencsénk, mert épp a mi bulink alatt csapott le egy brutális vihar, ami miatt a szabadtéri színpadon félbe kellett hagynunk a koncertet, de már most fixálva van, hogy idén pótoljuk a teljes műsort.

A Metal.hu tavaly nyáron CD verzióban újra megjelentette a hosszabb ideje beszerezhetetlen első lemezeteket. A The Endgame Protocol pedig még 2022-ben kapott LP kiadást. Mik a tapasztalatok, a huszonegyedik század harmadik évtizedében mekkora az igény az Archaic táborában a fizikai hanghordozókra? 

Sokszor hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy az emberek egyre kevésbé vesznek már ilyeneket, de aztán csak azt látjuk, hogy buliról bulira folyamatosan szép számmal fogynak a CD-k is a pólók mellett. Az LP egy más tészta, függetlenül attól, hogy ez a hanghordozó a reneszánszát éli manapság, jellemzően inkább külföldön pörög nagyon jól. Ez persze betudható az LP formátum magas árának is, gyakorlatilag ez az egyik legdrágább merch termékünk, így érthető, hogy nem feltétlen hordják el huszasával egy koncerten, viszont pont emiatt is esik nagyon jól, mikor valaki vesz egyet és hozza akár dedikálni is. 

A Time Has Come To Envy The Dead időszakában még nem a kortárs thrash vonalon mozogtatok. A közönség részéről manapság mekkora az igény azokra a nótákra, illetve a régi darabok hogyan működnek élőben? 

A lemez nyitódala, a ’True Death of Life’ került vissza fixen a műsorba, ehhez készítettünk egy live videót is tavaly. Jellemzően ugyanolyan vehemenciával fogadják ezt is, mint bármelyik későbbi dalt. Más dal erről a lemezről jelenleg nincs a szettben, de tervben van egy olyan speciális koncert, ahol majd előkapnánk más dalokat is róla. 

Ha már szóba kerültek ezek a lemezmegjelenések, a közelmúltban a zenekari merch is frissült. Pontosan milyen újdonságok kerültek a shop-ba? 

A cudar, fagyos időre tekintettel lettek téli sapkák, ezen felül van újra csuklószorító és chili is. A pólómintákat is időről időre frissítjük, vagy valami új mintát dobunk be, vagy újranyomunk olyat, ami sokan szerettek és még mindig van rá igény. 

A harmadik lemez jövő hónapban lesz kétéves. Adja magát a kérdés, hogy mi a helyzet az új dalokkal, mikorra várható a The Endgame Protocol folytatása? 

Demo szinten már van két-három dalunk, meg egy csomó félkész ötlet szerteszét, ezeket az elkövetkező hónapokban fogjuk összerakni. Jelen tervek szerint őszre készek akarunk lenni a dalokkal, és a felvételekkel is, de persze sok mindenen múlik a dolog, a lényeg, hogy rajta vagyunk az ügyön. 

Az eddigi témák, ötletek alapján mire számíthatunk tőletek a majdani negyedik nagylemezen? 

Mindenképpen lépni szeretnénk még egy szintet feljebb, ahogy minden egyes korábbi album is egy újabb lépés volt, hangzásban, minőségben és dalok terén is. Az irány és a stílus persze nem változik, de még karakteresebb és változatosabb dalokat akarunk összehozni. Ami talán a legfontosabb különbség az eddigi állapotokhoz képest az az, hogy ez lesz az első olyan album, ami ugyanazzal az énekhanggal készül, mint az azt megelőző. Ez remélhetőleg minden korábbinál egységesebbé is teszi majd az új anyagot.

A következő budapesti megmozdulásotok a Blind Myself vendégeként, január 27-én, azaz szombaton lesz esedékes; milyen programmal készültök arra az estére? 

Mivel itt vendégzenekar vagyunk, egy kb. ötven perces, velős, ütős „best of” programot hozunk, amiben lesz egy-két olyan dal, amit már rég játszottunk a fővárosi közönségnek. Innen is nagyon köszönjük Blind-éknak a meghívást, nagyon várjuk már ezt a bulit. Egyrészt rég játszottunk már Budapesten, most leszünk először az új Dürer nagyteremben, másrészt ezen az eseményen remélhetőleg sok olyan embernek is meg tudjuk mutatni magunkat, akiket eddig elkerült az Archaic neve. 

A lényeget pedig a végére hagytam , mi az az Archaic chiliszósz?

Nagymaroson, a szomszédságomban lakik Nagy Gábor, az országszerte ismert és számos nemzetközi díjat bezsebelő Gabko Chili brand létrehozója. Amikor kezem ügyébe került a kápiás chilije, egyből tudtam, hogy ez egy olyan merch termékünk lehet ami - azon felül, hogy a legfinomabb chili, amit eddig kóstoltam - egy maradandó élményt is okoz, így a lehető legtöbb alkalommal emlékeznek ránk. Este, amikor megeszik, és másnap…  Wackenben például egy csomó promoter mindenféle CD-t, pólót, pendrive-ot kap, pár sör után van, aki már nem is emlékszik, hogy kitől mit kapott. Hát, az Archaic chili szószra mindenki emlékszik. Gabko amúgy egy igazi jófej, metalos arc, aki egyből rábólintott az együttműködésre. Most készülünk még két új ízzel, ami az első két lemezhez lesz köthető.