Ha keverjük az industrial metalt és a stoner, psychedelic rockot némi jazz-el, akkor megkapjuk a Hmunga zenéjét.  Érdekesen hangzik, nem? Ismét egy szóló projekt kerül terítékre, amire már most elmondjuk, hogy könnyű rá kapni!

Az Omen sokáig pihent a “fiókban” magamhoz képest. Valahogy nem jutottam oda, hogy rá fanyalodjak, ami hiba volt. Már a borító is megér egy misét, hiszen folyton van rajta valami, ami leköti a figyelmem, noha nem is szerepel rajta annyira sok dolog. Ennek a német One Man Project-nek az első anyag négy évvel ezelőtt látta meg a napvilágot, azóta pedig jóformán évente fixen jön egy lemez. A különlegessége számomra a jazz betétes smaple-ök, illetve, hogy olyan kísérteties hangok vannak alá pakolva, amitől újra és újra meg akarja hallgatni az ember, mert minden hallgatásnál talál benne valami érdekeset.A jazz elemek már az első Cosmic Envoy című dalban is feltűnnek, de az érdekessége, hogy nem elvesznek a daltól, nem fel akarják hívni magukra a figyelmet, hanem sokkal inkább hozzá tesznek a kerek képhez. A dalok úgy fonódnak egymásba, hogy a kicsivel több, mint félórányi zene, akár egyetlen dal is lehetne. Ha valami különlegesre vágyik az ember, akkor ez az!