A Dynazty, a Europe, a H.E.A.T. és más hasonló bandák tagjaiból verbuvált Crowne zenekart az átlagosnál nagyobb figyelem övezi, a kiadói infószöveg nem átallja egyenesen supergroup-nak nevezni őket. A Wonderland már a harmadik nagylemezük, választott szakterületük pedig a hard rock és a dallamos power metal izgalmas kombinálása. 

„Fogadd elismerésem, hogy időt szánsz ilyen zenekarokra!” – üzente a minap Rattlehead18 kolléga, amikor szóba került a lemez. Persze mondhatnám erre, hogy mindent a drága olvasókért, de az igazság az, hogy lelkesen vártam a Wonderland érkezését. Az elődje, a 2023-mas Operation Phoenix ugyanis annyira betalált, hogy még az év végi 10-es listámra is felfért. Ez ahhoz képest visszalépés.

Szögezzük le gyorsan, hogy semmi drámai változás nem következett be a Crowne háza táján: a felállás stabil, a zene továbbra is dallamos rock-metal sok gitárszólóval és billentyűkkel. De a dalok kevésbé eltaláltak, a szokásos három-négy húzósláger mellett a többiben inkább csak néhány villanást, érdekesebb megoldást találunk – ilyen például a Heaven Tonight billentyűs főtémája. A lemez megszólalását is túl művinek érzem, különösen a gitárokat, bár ez nem annyira kulcskérdés, leginkább fülhallgatóval zavaró.

Az az elméletem, hogy egyéb projektjeik mellett, a Crowne ezúttal kevesebb fókuszt kapott a tagság részéről; gondoljunk csak bele, hogy Alexander Strandell énekes például három másik zenekarban is érdekelt, de a H.E.A.T. és a Dynazty is aktívabb mostanában. A legjobban sikerült dal a Waiting for You, de tetszik a lemezindító címadó vagy a Timing Is Right is. A Wardlords of the North-ban pedig Biff Byford, a Saxon hangja vendégeskedik, egyben társszerző is.

Ritkán szoktam a szövegekre kitérni, különösen rövid cikkben, de feltűnt, hogy bizonyos, amúgy is túlhasznált szófordulatok szinte mindegyikben visszaköszönnek. Olyanok, mint „eye of the storm”, „chasing shadows” vagy éppen „the chosen ones”. Oké, nem anyanyelviek, de megint csak, egy kicsivel több odafigyelés elfért volna.

A Wonderland nem lett rossz lemez, a Frontiers kiadó átlagát bőven megugorja, legfeljebb annyi a különbség, hogy a zenészeket legalább ismerjük névről. Már aki... Ha tetszett az új Dynazty, vagy már alig várod, hogy bejelentsék az új Beast In Black lemezt, egy próbát megér. De ha finomabbra vágysz az idei hard rock termésből, hadd ajánljam a Harem Scarem vagy a Honeymoon Suite albumait.