RockStation

A Linkin Park lezárásáról mesélt Mike Shinoda

2025. július 22. - KoaX

Egy nemrégiben megjelent Broken Record podcast epizódban Mike Shinoda beszélt arról, hogy a Linkin Park hogyan döntött a megújulás mellett azzal, hogy Emily Armstrongot kérte fel az együttes frontemberének, hét évvel azután, hogy korábbi énekesük, Chester Bennington öngyilkosságot követett el. Higy mit is mondott Mike? A cikk további részéből ez is kiderül.

„Szerintem az egyik dolog, ami igazán hajtott minket, az az volt, hogy ha egyszerűen csak lezártuk volna, és azt mondjuk: Oké, szép menet volt, és befejezzük, az borzalmas lezárás lett volna a zenekar történetében. Senki nem akar egy ilyen könyvet elolvasni. Ehelyett viszont elmondhatjuk: A srácok felálltak, leporolták magukat, és újra elindultak. Számomra ez az a könyv, amit el akarok olvasni. Ez a legnehezebb, a legfélelmetesebb, a legnagyobb kihívás és amiben a legtöbb dolog félremehet. De magunkért, a gyerekeinkért, a rajongóinkért is megcsináltuk, és azt mondtuk… Igen, hatalmas kockázatot vállaltunk ezzel. Az új zenében, az új felállásban és minden másban annyi minden van, ami… még mielőtt bárki bármit tudott volna, mi már ott voltunk egy listával: Na, mik azok a dolgok, amiket az emberek majd utálni fognak? … Ezek pontosan azok a dolgok voltak, amiket végül tényleg nem szerettek, amiken az interneten vitatkoznak és még mindig vitáznak velünk kapcsolatban. Aki azt hiszi, hogy ezekre nem gondoltunk előre, az meg van őrülve. Mi ebben a zenekarban élünk-lélegzünk. Mindenre gondoltunk. És azt mondtuk: Rendben, ez így oké lesz? Ez belefér, ugye? Az a nyitott szájjal lélegző, szakállas, nőgyűlölő metalrajongó, aki csak az első két lemezünket szerette és azóta nem hallgatott minket, de mégis Linkin Park-rajongónak tartja magát  ő utálni fogja ezt a zenekart, és hangosan ki is fogja fejezni. És ez rendben van. Mert őt majd felváltja egy tizenöt éves lány, aki azt mondja: Még sosem voltam oda a hangos zenéért, de most gitározni akarok tanulni. És ez nekem nagyon tetszik.”

Amikor arról kérdezték, hogy a zenekar tagjai részt vettek-e valaha közös terápián, hogy feldolgozzák az évek során felmerült problémáikat, Mike így válaszolt:

„Nem tudom, hogy valami tekintélyellenesség van-e bennünk, de az ilyesmi nem működött nálunk jól, mert azt éreztük, hogy egy közvetítő egyszerűen nem ismer minket igazán. És tényleg nem is. Mi pontosan ismerjük egymás gyenge pontjait, tudjuk, hol vannak elásva a csontvázak, úgyhogy ha akarjuk, tudjuk finoman szívatni egymást. Ezért nálunk sokkal inkább az a fontos, hogy nagyon kell törődnünk egymással, és hálásnak kell lennünk azért, hogy ez az egész valami különleges. Ha olyasmit csinálok, ami idegesíti vagy zavarja a másikat, mint ahogy egy testvért is lehet szekálni , akkor magamnak is ártok. Szeretem ezt a zenekart. Ha olyasmit teszek, ami kényelmetlenné teszi valamelyik tag számára a helyzetet, akkor saját magam ellen teszek. Szerencsére ez egy érzelmileg intelligens zenekar, amely képes bizonyos fokú önszabályozásra.”

A bejegyzés trackback címe:

https://rockstation.blog.hu/api/trackback/id/18912050

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Kommentezéshez lépj be, vagy regisztrálj! ‐ Belépés Facebookkal

süti beállítások módosítása
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum